Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

fiu/1tetőjogi Döntvénytár. 49 pökladány község piacterén, hetivásár alkalmával újságárúsítás közben a munkaalkalomra váró 5-6 emberből álló munkáscsoportoknak, egyiktől a másikhoz menve, fennhangon és érthetően a következő kijelentéseket tette: ((A mostani kormányok azon vannak, hogy a szegény embert minél jobban elnyomják; megint a 48-as idő előtti jobbágyságot akarják visszahozni, hogy az urak megint úgy bánhassanak a szegénnyel, mint az állatokkal. A keresztény kurzussal a .zsidót üldözik ; pedig az urak nem törődnek a néppel, csak a zsidó pártolja őket; mert, ha a zsidóbirtokos nem adna neki munkát, mind éhen fordulna fel.» E tényállásból a kir. Kúria jogilag azt a következtetést vonja le, hogy a vádlott gyülekezet előtt nyilvánosan beszélt; mert eltekintve a hely, a piac nyilvánosságától, a vádlott csoport ról-csoportra járva 5—6 emberes csoportokban annyi könnyen izgatható munkás, földnélküli, elégedetlen embernek mondta el a kijelentéseit, amennyi számánál, összetételénél, lelkületénél fogva a közrendre és a társadalmi békére nézve annyival veszélyesebb, amennyiben a kisebb tömegek hirtelen nagy tömeggé verődhettek össze és számuk a hely és az alkalom természete okából minden percben nagyobbodhatott. A nyilvánosságnak a törvény által előirt mértéke tehát az adott esetben kétség nélkül megvan. A beszélgető, halkabb hang használata nem zárja ki az izgatás megállapítását; mert a törvény a gyűlöletkeltés lehetőségét nem köti, de nem is kötheti a nagyhangú beszéd formájához, miután az élettapasztalat elég példáját nyújtja a rendbontás, a közbéke megzavarás csendesebb, de annál hatásosabb beszéd állal megvalósított eseteinek. A törvény a gondolatközlés egyik eszközéül az élő szót jelöli meg. Ez az élő szó pedig lehet annyi formájú és fokozatú, amennyivel csak a védett érdek veszélyeztetése megvalósítható. Az osztály elleni gyűlöletre izgatás tényálladéka egyenes felhívást sem kíván meg. Ily jogi ismérvről a Btk. 172. §. második bekezdésében — amely a 17J. §-nak csupán az elkövetési módját veszi át — szó sincs; ilyet, abba belemagyarázni nem szabad ; de a bűncselekmény természete is kizárja az ily jogi kellék szükségét, mert a felkeltendő gyűlölet általános jellege és a már konkrét célokra törő egyenes felhívás egymás mellett meg nem állhat. Az egyenes felhívásban ugyanis már meg van jelölve a közrend és a társadalmi béke megzavarásának a módja, iránya esetleg eszköze, holott az osztály elleni gyűlöletre izgatás a közrendre és a társadalmi békére egyelőre csak azért veszélyes, mert az elharapódzó általános gyűlölet elmérgesíti a társadalmi osztályok között való viszonyt és könnyen törhet ki közbékét megliüntetöjogi Döntvénytár. XV. 4