Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

80 Büntetőjogi Döntvénytár. bontó, jogrendet zavaró cselekményben. Itt a veszélyesség általánosabb és távolibb, amott esetszerű és jelenvaló. A veszélyességnek az a foka tehát, amelyet az osztályellenes gyűlöletre való izgatásnál a törvény előír, a vádlott cselekményében nagyon is megvan. Ami azt a védelmi érvelést illeti, hogy a vádlott a valóknak elfogadott kijelentéseivel csak az intézményeket bírálta, ami alkotmányos országban szabad, s így bűncselekményről, nevezetesen izgatásról, nem lehet szó, a kir. Kúria jogi megállapítása szerint a vádlott az előre bocsátott való tények szerint nemcsak kormányintézkedéseket bírált, hanem a közviszonyok képét rosszindulatúlag és hamisan úgy festette a kevéssé művelt, önálló bírálatra alig képes és az élet általános és közös terhétől nyomolt munkástömeg elé, hogy ezzel az állítólag lelkiismeretlenül és könyörtelenül szegény-népellenes úriosztályt a legellenszenvesebb színben festette le. A vádlott beállítása szerint az úriosztály — mint veszélyes ellenség — a szegény néptől csak megvetést, gyűlöletet érdemel. S vádlott tudta, hogy szavai ezt a gyűlöletet képesek és alkalmasak kiváltani abban a tömegben, amelynek tagjai a közelmúlt eseményeinek hatása alatt is állva, az úriosztály ellen könnyen ingerelhetők. A vádlott tehát akarta a munkásosztályt az úriosztály ellen gyűlöletre izgatni és tudta, hogy kijelentéseivel a gyűlölet magvait jó helyen hinti el, azért az alsóbíróságok bűnösségét helyesen állapították meg. Az alkotmány által biztosított szabad bírálati jog végül nem mentheti a vádlottat, aki nyilvánvalóan a vallásfelekezeti viszálvkeltés célját is szolgálta cselekményével, mert az alkotmány sehol és senkinek nem ád szabadságot arra, hogy ugyanannak az alkotmánynak jogrendjét és a társadalmi békét veszélyeztesse és felborítására oly tudatosan és célzatosan törekedjék, ahogy azt a vádlott tette. Minthogy ezek szerint a semmisségi panaszok minden irányban alaptalanok, azokat a kir. Kúria a Bpn. 36. §-ának első bekezdése értelmében elutasította. * * — A Kúria jogkörére 1. BDtár XI. 07. — Az egyenes felhívásra és a célzatra 1. a jelen kötetben 18. és 19. sorszám alatt közölt határozatokat. — A szabad véleménynyilvánítás határaira 1. BDtár XII. 147.