Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

38 Büntetőjogi Döntvénytár. 22. Após és vő nem rokonok, hanem sógorok. Ehhez képest a közöttük elkövetett lopás nem esik a Btk. 302. §-a körébe. (Kúria 1922 febr. 20. B I. 5899/1921. sz.) A kir. Kúria: A lopás bűntettével vádolt M. Sándor bűnügyében a gyulai kir. törvényszék vádtanácsa B. 227/^921. szám alatt és a szegedi kir. ítélőtábla B. 693/1921. szám alatt kelt jogerős végzésével megsértette a Btk. 342. §-át azáltal, hogy az após — sértettet és a vő — terheltet ((rokonoknak)) a vádbeli lopás bűntettét tehát magándítványra üldőzendőnek mondotta ki s a bűnvádi eljárást törvényes magánindítvány hiánya okából megszüntette, holotl az após — sértett és vő — terhelt nem rokonok, hanem sógorok s így a vád tárgyává tett lopás nem tartozik a Btk. 342. §-ának körébe, hanem hivatalból volt volna üldözendő. Ez a határozat a felekre nem hatályos. Indokok: ... A büntetőjog a ((rokonok)) fogalmát és körét sem anyagi, sem alaki részében nem határozza meg, ennélfogva e kérdésben a magánjog szabálya irányadó. E szerint pedig rokonok csak azok, akiket vérségi kötelék köt össze, s ezek közé a sógorok nem tartoznak. Ezt az utóbbi elhatárolást és megkülönböztetést tartalmazza már a Btk. 78. §-a és a Bp. 205. §. 1. pontja is, amelynek a ((hozzátartozók)) körét megszabva, a rokonokat a sógorodtól világosan elkülönítik. E jogszabályokat szem előtt tartva az adott esetben meg kell állapítani, hogy a lopás tettese; a \ő és a sértett, vagyis az após egymásnak nem rokonai, hanem csak sógorok, mert közöttük vérségi kötelék nincs. Habár tehát a tettes és a sértett, vagyis a sógorok az adott esetben egymással közös háztartásban éltek is, a vádbeli lopás bűntette még sem tartozik a Btk. 342. $-ának a körébe, vagyis nem magánindítvámra, hanem hivatalból üldözendő . . . = Kúria: Anyós és menv között elkövetett lopás nem esik a Btk. 342. §-a körébe (B.1T. XXXVI. 261.).