Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

24 Bürttetőjogi Döntvénytár. díjazást a munka elvégzése után követelte : BDtár XIV. 26. — Elítélés, mikor a munkaadó az iparos tisztességében bízva feltételezi, hogy az iparos meg fog elégedni méltányos haszonnal, az iparos azonban a munka teljesítése után túlzott igényel lép föl és a munkaadót azon alternatíva elé állítja, hogy vagy kifizeti a túlzott követelést vagy pör esélyének teszi ki magát: BDtár XIV. 38» 18. /. A Btk. 172. §t 2. bekezdésében meghatározott izgatás tényálladékát kimeríti már az is, ha a tettes valamely gyülekezet előtt a helyzet felismerésére képes lelkiállapotban olyan kijelentésekei tesz, melyek a mindenkori életviszonyok között alkalmasak arra, hogy az egyik társadalmi osztály a másik ellen gyűlöletre gerjedjen. Különös célzat és egyenes felhívás nem kellék, sőt a gyűlölet létrejötte sem szükséges, hanem elegendő, ha ama kijelentések abban a tudatban tétetnek, hogy azok a gyűlöletkeltésre alkalmasak. Elítélés nemzetgyűlési képviselőválasztás idején tartott pro grammbeszéd miatt. — //. Az 1912 :LXUL te. 19. §-ában foglalt azon rendelkezés hatályát, amely a háború idején elkövetett izgatásnak bűntetté minősüléséről rendelkezik, az 1920: VI. te. 1. §-a és az 1921 . XXXIII. te. 1922 július 31. napjáig meghosszabbította. (Kúria 1921 nov. 30. B. I. 2770..-4921. sz.) A kii. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok : A másodbíróság ítélete ellen a vádlott csatlakozásával a védő a Bp. 385. §. J. a) és b) pontja alapján jelentett be semmisségi panaszt. . . . ... A Bp. 385. §. J. a) pontjára azért történt hivatkozás, mert továbbá a vádlott csak kritikát gyakorolni és programmbeszédet elmondani akarván, izgatni egyáltalán nem akart. A Bp. 385. §. 4. b) pontjára pedig azért alapíttatott a panasz, mert a cselekmény elkövetésekor az 1912:1X111. tc. 19. §-a már nem volt hatályos, következéskép csakis vétségről lehetne szó. A panaszok alaptalanok. Igaz ugyan, hogy a vádlott a kérdésben forgó beszédében