Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Büntetojog i I)ö ntvénytár. -_>:; bírálatot gyakorolt és tény az is, hogy programmbeszédet mondott. Mindakét irányban a vádlott kétségtelen jogát gyakorolta. Azonban a vádlottnak nem ez a ténykedése, hanem az a cselekménye tétetett vád és ítélet tárgyává, hogy a jogos kritikán túlmenve programmbeszédének keretében izgatott. Teljesen közömbös a törvény szempontjából, vájjon a vádlott hallgatóit egyenesen felhívta-e arra, hogy az urak és a bírák, mint az értelmiséghez tartozók társadalmi osztálynt gyűlöljék, mert a Btk. 172.?;. 2. bekezdésének tényálladékát kimeríti már az is, ha a tettes valamely gyülekezet előtt a helyzet felismerésére képes lelkiállapotban olyan kijelentéseket tesz, melyek a mindenkori életviszonyok között alkalmasak arra, hogy az egyik társadalmi osztály, a másik ellen gyűlöletre gerjedjen. Különös célzat és egyenes felhívás erre a gyűlöletre nem kellék, sőt a gyűlölet létrejötte sem szükséges, hanem elegendő, ha a fentebb jelzett helyzetben ama kijelentések ahban a tudatban tétetnek, hogy azok a gyűlöletkeltésre alkalmasak. A kir. Kúriát is kötelező való tényállásból pedig ehelyütt is azt a jogi következtetést kellett levonni, hogy a vádlott részéről mindez megtörtént és hogy tehát cselekménye a Btk. 172. 2. bekezdésének ismérveit kimeríti. . . . A Bp. 385. §. 1. a) pontjára alapított panasz tehát alaptalan. De ugyancsak alaptalan a Bp. 385.. §. 1. b) ponján alapuló panasz is, mert az 1912. évi LXIII. tc. 19. §-ának hatályát az 1920: VI. tc. 1. §-a és az 1921: XXXIII. tcikk 1922 július 31. napjáig meghosszabbította. =; Egvenes fölhívás nem ténválladéki elem : Kúria EH. :>:íit. (BHT. IV. 78 l.j. 11). A Btk. 172. §. 2. bekezdésében meghatározott izgatást az követi el, ki a közbéke megzavarására alkalmas többség hallatára oly kijelentést tesz, amely valamely nemzetiség tagjaiban a másik ellen az ellenséges érzület felkeltésére alkalmas. Nem ismérve ezen bűncselekménynek a gyűlölet^ kiváltásra irányuló célzat, elég a tettesben az a tudat, hogy kijelentésével az ellenséges indulatot felkelteni * képes. Elítélés, mikor a vádlott egy magyar város-