Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Büntetőjogi Döntvénytár. 17 Indokok: . . . Minthogy a Btk. 92. §-ának keretében kiszabott büntetés, tekintettel a vádlott vagyoni viszonyaira is, túienyhe, ennélfogva a kir. Kúria az uzsorabíróság ítéletének a büntetés kiszabására vonatkozó részét, a Bpn. 33. §-ának második bekezdésében meghatározott semmisségi okból, hivatalból megsemmisítette, a határozati részben foglaltak szerint a vádlott büntetését felemelte; s mivel ekként új büntetést szabott, felülvizsgálta az uzsorabíróság ítéletének a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó részét is, ezt is megsemmisítette s a büntetés végrehajtásának felfüggesztését mellőzte. Ugyanis a cselekmény aljas indokból elkövetettnek tekintendő, ilyen esetben pedig a Bn. 2. §-ának 3. pontja szerint, a büntetést felfüggeszteni nem lehet. Igaz ugyan, hogy a büntetés végrehajtásának felfüggesztése miatt a kir. ügyész kifejezetten nem élt perorvoslattal, azonban a Bp. 385. §. 3. pontja alapján bejelentett perorvoslat az egész büntetési komplexumra megszünteti a relatív jbgerősséget s az ezen keretben elkövetett törvénysértések megfelelően, helyesbítendők, mert a Bp. 385. §. 3. pontja alapján joga lévén a kir. Kúriának az alsóbíróság által felvett minősítéssel kapcsolatosan a legsúlyosabb büntetést is kiszabni, az ezzel összefüggő és a büntetés komplexumába tartozó törvényellenes megállapítások, így a büntetés törvényellenes felfüggesztése nemcsak akkor mellőzhetők, ha a kir. Kúria egy hónapnál hosszabb tartamú fogházat szab ki (B. N. 1. §.), hanem minden esetben, ha a büntetés végrehajtása törvényellenesen függesztetett fel. ... * * = BDtár XIII. 42. Oly esetben mikor a vádló az elsőfokú ítélet ellen a büntetés súlyosbítása végett általában jelentett be fellebbezést, a fellebbviteli bíróság a büntetésről szóló összes rendelkezéseket felülvizsgálja, ideértve a mellékbüntetéseket megállapító rendelkezéseket is. v 13. Gyújtogatás bűntette esetében a befejezettséghez nem szükséges a felgyújtani szándékolt tárgynak sem egészben, sem jelentékeny részben való tényleges elhamvadása; befejezeti bűncselekményt kell megállapítani, mihelyt a tűz megfogamzott és ha könnyen eloltható mértékben is, de kiütött. (Kúria 1921 nov. 45. B I. 3337/1921. sz.) Büntetőjogi Döntvénytár. XV. 2