Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Büntetőjogi Döntvénytár. 107 A valóság bebizonyítottsiuja nem a vádlott büntet­hetőségét zárja ki, hanem a bűncselekmény tény­álladékának hiányában zárja ki rágalmazás vagy becsületsértés megállapítását. (Kúria 1922 jún. 28. B I. 2545/1922. sz.) A kir. Kúria: A fó'magánvádló képviselőjének semmisségi panaszát visszautasítja; a főmagánvádló panaszát pedig elutasítja. Indokok: ... A főmagánvádló képviselője által bejelentett panaszt vissza kelleti utasítani, mert a Bp.-nak a Bpn. 31. §-a által fenntartott 383. §-a értelmében a főmagánvádló és általá­ban a sértett jogi képviselőjének a képviseltje által bejelentett perorvoslat mellett a saját nevében nincs joga semmisségi pa­naszhoz. Magának a főmagánvádlónak a panasza pedig alaptalan. . . . Mert a kötelező alsóbírósági ténymegállapításokból e helyütt is azt a jogi következtetést kellett levonni, hogy valamennyi vádbeli tényállítás lényegileg valónak bizonyult; az egyes meg­gyalázó kifejezések pedig a valónak bizonyult tényállításnak csak színező és jellemző, tehát velők annyira bensőleg összefüggő részei, hogy azokkal jogi egységet alkotva, jogi és illetve ítéleti sorsukat osztják. Ehhez képest a \alóság be lévén bizonyítva, ez a körül­mény az 1914 :XLI. tc. 16. §-a értelmében nem a vádlott bün­tethetőségét zárja ki, miként ezt az alsóbbfokú bíróságok meg­állapították s ehhez képest a vádlott felmentését tévesen a Bp. 326. §-ának 3. pontjára alapították, hanem a megfelelő bűn­cselekményi tényálladék hiányánál fogva magának a vádbeli rágal­mazás és becsületsértés vétségének a megállapíthatását zárja ki... * * = A sértett képviselőjének önálló működési köri a Bp. nem biztosít: BDlár XI. 110. : a sértett mellett az ö képviselője nem élhet külön semmis­ségi panasszal : BDtár XIII. 18. — Ha az állított tény jellemzésére mega­lázó kifejezéseket is használt a vádlott, a tényállítás és a hozzá fűzött kitéte­lek jogi egységet alkotnak és a tényállítás miatt felmentésnek, egyúttal pedii: a kifejezések miatt elítélésnek nem lehet hehe : RDtár XI. 94. — Rágalmazás vádja esetében, mikor a vádlott a valóság kifogásával védekezett, a vádtanács a vád­iratot nem utasíthatja cl azon az alapon, hogy a AÚIJIOII a vád tárgyául szolgáló­hírlapi cikket közérdek megóvása céljából írta és állításának valóságát bebizonyí­totta. Az 1914 : XLI. tc 1(1. S-a büntethetőséget kizáró okot állapit meg, ez pedig a Bp. 261. §-a értelmében nem szolgál okul a vádirat elutasítására. (Bpesti kir. ítélőtábla 1920 dec. 10. — 1920 B (H97.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom