Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

408 Hünteíőjogi Dontvénytár. 52. A védő a kir. ítélőtábla ítéletének a kir. törvényszéken történt kihirdetésekor a vádlottéval megegyező semmisségi panaszt jelentett be; jóllehet a közvédő a kir. ítélőtábla ítéletében megnyugodott: a Kúria a védő semmisségi panaszát elfogadta. . (Kúria 1922 szept. 13. B í. 3315/1922. sz.) A kir. Kúria: A védő részéről bejelentett semmisségi panaszt visszautasító végzést megváltoztatja és a védő semmisségi panaszát elfogadja . . . Indokok: A vádlott a másodbírósági ítéletnek a kir. törvényszéken, történt kihirdetésekor bűnösségének megállapítása miatt jelentelt be semmisségi panaszt. Ugyanezen alkalommal a védő a Bp. 385. §. 1. alatti pontja alapján jelentett be semmisségi panaszt. A kir. törvényszék azonban ezt a bejelentést visszautasította azon az alapon, hogy a kir. ítélőtáblán a közvédo a'másodbíróság ítéletében megnyugodván, a védelmet megillető perorvoslati jogáról lemondott. A védő a másodbírósági ítéletnek a kir. törvényszéken történt kihirdetésekor a vádlottéval megegyező perorvoslati bejelentést terjesztvén elő, annak panaszához csatlakozónak volt tekintendő és minthogy nincs törvényes rendelkezés, mely a Bp. 425. S-ában szabályozott eljárás során a vádlott perorvoslatához való csatlakozás jogát a védőtől megvonná, a kir. törvényszéknek a védő semmisségi panaszát visszautasító végzését a Bp. 379. §. negyedik bekezdése értelmében megváltoztatni és a védő semmisségi panaszát elfogadni kelleti . . . * * = Ha a fellebbviteli főtárgyaláson külön védő volt jelen, az ítéletet vádlottnak nem kell kihirdetni; ha a fellebbviteli főtárgyaláson közreműködött védőt nem a vádlott hatalmazta meg, az ítélet a vádlottnak kihirdetendő : BDtár XI. 189. 53. /. A rágalmazás vétségének a valótlanság nem tényálladéki eleme ; bűnösnek mondható ki a rágalmazás vétségében az is, aki valót írt, ha a valóság bizonyítását a törvény kizárja, vagy ha a vádlott a valóság bizonyításának jogával a megszabott idő-