Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Büntetőjogi Döntvénytár. 79 ségi panaszt jelentett be a Bp. 384. §. 9. pontja alapján az.ellenbizonyítás elrendelésének megtagadása miatt. ... Ezt a semmisségi panaszt a törvény kizárja. A főmagánvádló ugyanis már a vizsgálati eljárás folyamán, úgyszintén az elsobírósági főtárgyaláson is előterjesztette volt azt az elleiibizonyítási indítványát, melyet a fellebbviteli főtárgyaláson megismételt. Az elsőbíróság a főmagánvádlónak ezt az indítványát jog^ erősen elutasítottar Minthogy pedig a megismételt ellenbizonyítási indítványt a kir. ítélőtábla is mellőzte: ennélfogva a Bp. 428. §. második bekezdése értelmében ez irányban további perorvoslatnak helye nincs, miért is a semmisségi panasznak ide vonatkozó részét a Bp. 434. §. harmadik bekezdése alapján vissza kellett utasítani. Egyébiránt a főmagánvádló ellenbizonyítási jogát kizárja a St. 53. és 54. §-ainak, valamint az 1914: XLI. tc. 29. §-ának az a rendelkezése is, mely szerint a valóság bizonyítására és természetszerűen az ellenbizonyítékok előterjesztésére is a legvégső határidő az elsőbírósági főtárgyalás. Később és tehát a fellebbviteli főtárgyaláson már egyáltalán nincs helye sajtó bűnügyben az ily irányú bizonyítás iránti újabb kérelemnek . . . •> • * * = Ugyanígy : BDtár XII. 70. — Elkésett indítvány valóság bizonyítására : BDtár XIII. 27. 42. Részvénytársaság — mint tagjainak és tisztviselőinek kollektív egysége — ellen ép úgy elkövethető a rágalmazás vétsége, miként egyes élő személy ellen. Részvénytársaság megrágalmazása esetében a kollektív egység nevében kell a. magánindítványt előterjeszteni és a magánvád képviseletében eljárni és pedig azoknak, akik a részvénytáraságot a törvényben és az alapszabályokban megállapított külön szerv útján magánjogi jogviszonyaikban képviselik. (Kúria 1922 jan. 18. B I. 5080/1921. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A másodbíróság ítélete ellen a főmagánvádló a Bp. 384. 11. pontja alapján jelentett be semmisségi panaszt