Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

Büntetőjogi Döntvénytár. 79 nak is, melyeknek forgalma belföldön teljesen szabad, melyeket azonban a közület érdekében kívánatos kiviteli tilalom alá helyezni és ezt a tilalmat fenntartani, mert gazdasági, pénzügyi és nemzetközi helyzetünk nem elég erős és nem elég szilárd arra, IIOÍ:Y árúkészletünk előtt a nemzetközi kereskedelem nagy csatornájának zsilipéit leinyissuk. téves tehát a védőnek az a jogi álláspontja, hogy az árúcsempészet föltétele az, hogy a kiviteli tilalmon felül még a közszükségleti cikk belföldi forgalma is korlátozva legyen, mert — a kifejtettek szerint — más a jogi érték s jogilag védett érdek a belföldi forgalom korlátozásánál s az exporttilalomnál. A védő érvelése szerint az 1920: XV. tc. hatálybalépte után kibocsátott 1920. évi 8790. sz. rendelet ismételtért hangsúlyozza, hogv a kiviteli tilalom megszegésének csak súlyosabb esetei esnek az 1920 : XV. tc. rendelkezései alá, az enyhébb esetek pedig kihágások; ilyen eset volna a védelem szerint az, midőn belföldön a forgalom szabad, de kiviteli tilalom alá esik az export. Az 1920: XV. tc. 1. §. 6. pontja szerint büntetendő árúcsempészetnek fentebb kifejtett jogi természete szerint e felfogás tévessége nyilvánvaló. Maga a rendelet nem tesz ilyen disztinkciót, de az 1869: IV. tc. 19. §-a szerint a bíróságot kötelező módon törvényes felhatalmazás nélkül nem is értelmezhetné a miniszter a törvényt. A kir. Kúria szerint a csempészet büntetőjogi érdekelése semmi vonatkozásban sincs a belföldi forgalom korlátozásával, s annak minősége attól függ, hogy a tilalom ellen kivitt árú közszükségleti cikk-e. s nyerészkedési célból történt-e a kivitel. Igenlő esetben az 1920: XV tc. 1. §. 6. pontja alkalmazandó, ellenkező esetben kihágás forog fenn. . . 31. Árúcsempészet üzletszerűsége (1920: XXVI. tcikk 8. §. 2. bekezdés) egy megkísértett eset alapján is megállapítható, ha a körülményekből nyilvánvaló, hogy a vádlott szándéka a bűncselekménynek ismétlésére is irányult. (Kúria 1921 márc. 8. B II. 293/1921. sz.) A kir. Kúria: Az uzsorabíróság ítéletének a bűncselekménvt minősítő és kapcsolatosan a büntetést kiszabó része a Bp. 385.^. 1. b) pontja alapján a Bpn. 33. §-a értelmében megsemmisítte-