Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)
76 Büntetőjogi Döntvénytár. pénzbüntetésre, három évi hivatalvesztésre s a politikai jogok gyakorlatának ugyanily tartamú felfüggesztésére ítéli, a 800 darab villanykörte elkobzását a Btk. 61. §-a alapján elrendeli s a Bp. 480. §-a alapján kötelezi a vádlottat, hogy az államkincstárnak a bűnügyi költséget térítse meg. . . . Indokok.: Az uzsorabíróság ítélete ellen a kir. ügyész a vádlott felmentése miatt, elítéltetése végett jelentett be semmisségi panaszt. Ez a panasz alapos. Az iratokkal egyező ténymegállapítás szerint ugyanis a vádlott, aki egyébként borbély, 800 darab villanykörtét abból a célból vette meg, hogy azokon nyereséggel tovább adjon. A megvett villanykörtéket Budapestről, «textiláru)) bevallás alatt két ládában Kiskundorozsmára szállította, de mielőtt nyereséggel való továbbadásukat megkezdhette volna, a villanykörtéket lefoglalták. Ebből a tényállásból nyilvánvaló, hogy a vádlott, üzérkedés céljából, közszükségleti cikk árának a fogyasztóhoz juttatása végett nem szükséges közbeeső kereskedéssel való drágítását megkezdte, de be nem végezhette. Ez a cselekmény megállapítja az 1920: XV. tc. 1. §-ának í. pontjába ütköző árdrágító visszaélés vétségének a Btk. 6o. S-a szerinti kísérletét. . ;. 30. Az 1920: XV. tc. 1. §. 6. pontjában két tényátladék foglattatik két különböző jogtárggyal. Közös e két tényálladékban a bűncselekmény fizikai tárgya (közszükségleti cikk), valamint a motívum (nyerészkedési vágy). Különböző a két tényálladékban a jogvédelem tárgya, amennyiben a szabad forgalom korlátozásánál a jogilag védett érdek az, hogy a lakosság az illető közszükségleti cikkhez aránylagosan és igazságos elosztás szerint hozzájuthasson, a kivitel tilalmánál pedig abban összpontosul a közület jogi érdeke, hogy a meglevő árucikkek a lakosság részére megőriztessenek. Ehhez képest az árúcsempészetnek nem föltétele az, hogy a kiviteli tilalmon felül még a közszükségleti cikk belföldi forgalma is korlátozva legyen.