Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

72 Büntetőjogi Döntvénytár. A kir. Kúria: Az ügyész semmisségi panaszára az uzsorabíróság ítéletét a cselekmény minősítésére és ezzel kapcsolatosan a büntetés kiszabására vonatkozó részében a Bp. 385. §. 1. b) pontjában meghatározott semmisségi okból megsemmisíti és a vádlottat az 1920: XV. tc. 1. §-ának nem az 1., hanem 4. pontjába ütköző árdrágító visszaélés vétségében mondja ki bűnösnek... Indokok: Az uzsorabíróság ítélete ellen a kir. ügyész, a Bp. 385. §. 4. b) pontjában meghatározott semmisségi ok alapján, az eltérő minősítés miatt jelentett be semmisségi panaszt... A panasz alapos. Az uzsorabíróság a vádlott cselekményét azért nem minősítette az 1920: XV. tc. 4. pontja szerint, mert az ártúllépéseknek oly száma, melyből az üzérkedés fogalma megállapítható volna, az eljárás során nem igazoltatott. Ez az álláspont téves. Az üzérkedés fogalma nem függ az ártúllépések számától, az pedig nyilvánvaló, hogy a vádlottnak az a cselekménye, mely szerint F. Vilmossal tűzifa forgalombahozatalára nyerészkedés végett társult, e végből nagyobb mennyiségű haszonfát vásároltak s azt felfűrészelve, tűzifa gyanánt, nagyobb nyereséggel, forgalomba is hozták, kimeríti az üzérkedés és pedig árdrágításra alkalmas módon elkövetett üzérkedés fogalmát . . . 28. /. Az 1920: XV. tc. 1. §. k. pontjának első tételében meghatározott árdrágító üzérkedés nem materiális, hanem ueszélyeztető bűncselekmény, amely akkor is megállapítandó, ha az árdrágítás nem következett ugyan be, de annak veszélye fennforgott. — II. Aki másokat megbíz azzal, hogy részére mentől több élelmicikket métermázsaszámra vásároljanak össze, e célból pénzt és zsákokat bocsát azok rendelkezésre és az összevásárolt közszükségleti cikkeket állandóan megveszi tőlük; felbujtó az 1920:XV. tc. 1. §-ának b. pontjában meghatározott árdrágító üzérkedésre. - - ///. Az 1920: XV. tc. 7. §-ában foglalt az a rendelkezés, amely szerint nem állapítható meg árdrágító visszaélés kiviteli engedély alapján kül-