Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

Hünletőjogi Döntvénytár. 65 ját a rendőrség nyomban lefoglalta, be nem fejezhette. Ez az álláspont azonban téves, mert a szóbanforgó vétség ügyletkötés nélkül is, már az ár követelésével be van végezve, a «követel» szó fogalmát pedig a törvény alkalmazása szempontjából kimeríti már az olyan puszta kijelentés is, mely szerint valaki, közszükségleti cikk árát, a megengedettnél magasabb árra mondja. Fennforog e szerint a Bp. 385. §. 1. b) pontjában meghatározott anyagi semmisségi ok . . . 23. /. A tájékoztató ár túllépése önmagában még nem bűncselekmény. Büntetőjogi következmények nélkül követelhető a tájékoztató árnál magasabb ár. ha ez a többlet nem nyereség avagy nyereség ugyan, de méltányos haszontöbblet. Az árú-uzsora megállapítható oly esetben is, mikor a vádlottnak nem volt tudomása tájékoztató ár megállapításáról. — //. Árdrágító visszaélés elkövetője bárki lehet, tekintet nélkül arra, vájjon iparszerüleg foglalkozik-e közszükségleti cikk eladásával ? — ///. Agent provocateur kezdeményező fellépése nem érinti annak a személynek a büntetőjogi felelősségét, akinek az akaratnyilvánítása komoly volt. — /V. A «követeh kifejezés az 1920: XV. tc. alkalmazása szempontjából nem jelenti azt, mintha az árnak alku eredményének kellene lennie, melyből az illető engedni nem hajlandó, hanem elég már az olyan puszta kijelentés is, mely szerint valaki közszükségleti cikk árát a megengedettnél magasabbra mondja. (Kúria 1921 máj. 3. B II. 304/1921. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszokat elutasítja... Indokok: Az uzsorabíróság ítélete ellen a vádlottak és a védők jelentettek be semmisségi panaszt, aBp. 385. §. l.a) pontjára hivatkozással azért, «mert a vád tárgyául szolgáló cselekmény nem állapítja meg az ártúllépés vétségének tényálladékát, Büntetőjogi Döntvénytár. XIV. 5