Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

Büntetőjogi Döntvénytár. 18 Ilyen értelemben a közhivatalnoki minőségei színlelő az ily módon megszerzett hatalmai épen úgy bitorolja, mint az, aki nyilt erőszakkal vagy fenyegetéssel szerezte azt meg. A bitorlást tehát a színlelés fogalmával azonosítani nem lehet, mert az egyik eszköz nem egyenlő a többféle eszközzel elérhető eredménnyel. Végül az itt kitejtett eszmekörbe tartozik annak a felfogásnak a megvizsgálása, hogy vájjon a Btk. 353. §-ának valóban hiánya-e az, hogy a veszélyesebb eszközökkel elkövethető zsarolások sorát ki nem meríti ? A kii*. Kúria jogegységi tanácsa az t eddigi bírói gyakorlat szellemében úgy találja, hogy helyes törvényértelmezés mellett az a felfogás a jogosult, amely szerint a Btk. 353. §-ának 1. pontja a zsarolás súlyosabb eseteit nem is akarja kimerítően elősorolni, hanem csak tájékoztató példákat nyújt arra nézve, hogy bűntettként kell büntetni mindazokat a súlyos eseteket, amelyekben a kényszerítést előidéző eszközök, a fenyegetés olyan mértékű, mint a törvénybe fölvett tájékoztató példákban. Minthogy pedig a proletárdiktatúra közegei által elkövetett zsarolások legtöbbje — amint arra e határozatnak indokai, de a 6. sz. döntvény indokolása is már rámutatnak — olyan természetű, hogy azoknál a sértettek élete, testi épsége, szabadsága s más legfőbb java volt komolyan veszélyeztetve, ennélfogva ezeket az eseteket legtöbbször a Btk. 353. §. 1. pontja szerint lehet minősíteni és bűntett gyanánt büntetni. Az adott tényeknek gondos bírói értékelése mellett megtehető ez a törvénynek erőszakos kiterjesztése nélkül, mert a proletárdiktatúra közegeinek az általános megfélemlítés rettegtető hatását kihasználó eljárása — az esetek legtöbbjében valóban életet veszélyeztető, vagy súlyos testi, lelki megpróbáltatásokkal járó, vagy ha nem is teljes, de többnyire súlyos anyagi romlással fenyegető volt. Az ilyen súlyos eseteknek az egyszerű zsarolás vétségének körébe való sorolása a Btk. 353. §. 1. pontjának félreértésén alapszik s kirívóan indokolatlan, mivel a társadalmat a törvény által előírt megfelelő erejű védelemtől fosztja meg. Kelt Budapesten, a kir. Kúria büntető jogegységi tanácsának 1921 március 18. napján tartott ülésében. A kir. Kúria büntető jogegységi tanácsának 1921 márc, 18. napján hozott ezen 7. számú büntető döntvénye az 1921 március 30. napján tartott ülésén hitelesíttetett. •K * - Az indokolásban hivatkozott B I. 3409 4920. száma JEH. határozatok a jelen kötetben 7. sorszám alatt közöltük. V. ö. még Degré: BJT. LXXIII. 39. — A Kúria jogegységi tanácsának 6. számú büntető döntvényét fennebb 16. sorszám alatt közöltük.