Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

34 fíüntetőjogi Döntvénytár. nagyobb mennyiségű füstölt húsneműt szolgáltattak át közcélra. A kir. törvényszék a vádlottat a Bp. 326. §-ának 2. p. alapján a Btk. 350. §-ában meghatározott zsarolás vétségének vádja alól felmentelte, «mert a vádlott tagadásával szemben nem merült föl adat arra nézve, hogy a vádlott és a gazdasági népbiztos a gazdaság alkalmazottjait erőszak- vagy fenyegetéssel kényszerítették volna annak tűrésere, hogy a húsneműeket elhozzák. A bitorolt hivatali hatalom pedig egymagában a Btk. 350. §-ában megkívánt erőszak vagy fenyegetés fogalmát ki nem meríti. Ezek szerint a vád alapjául szolgáló bűncselekmény nincs bizonyítva*). 2. Az egri kir. törvényszék B. 702 1920—5. számú jogerős ítéletében megállapított tényállás az, hogy a három vádlott közül kettő, mint az úgynevezett tanácsköztársaság vörösőrségének nyomozói, parancsra házkutatást tartottak a sértett házában, lefoglaltak jelentékeny értékű kávét, cukrot és zsírt, amelyet a harmadik vádlott vörösőr-társuk másnap kocsin elszállított. Fegyver nem volt náluk, erőszakosan vagy fenyegetően nem viselkedtek, csak a nekik kiadott parancsra hivatkoztak, amelynek a sértett nem mert ellenállani. A kir. törvényszék a vádlottakat a Btk. 350. §-ában körülírt zsarolás vétségének vádja alól a Bp. 326. §. 1. p. értelmében felmentette, mert «ilyen körülmények között a kir. törvényszék úgy találta, hogy a vádlottak cselekménye a vádbeli bűncselekmény tényálladéki elemeit nem meríti ki, — az nem bűncselekmény)). 3. A székesfehérvári kir. törvényszék B. 1232 1919—2. számú ítéletével a vádlottat a Btk. 350. $-ában meghatározott és a 353. §. 2. p. szerint minősülő négy zsarolás bűntettében bűnösnek mondta ki: mert a községi direktórium írásos parancsával megjelent sértetteknél, s azoktól 8 drb kerékpárt, mint luxustárgyat elrekvirált, s azokat a 17. számú vörösezred parancsnokságának átadta. Az ítélet jogi indokolása azt mondja, hogy «a proletárdiktatúrában rejlett erőszakkal kényszerítette a sértetteket a kerékpárok kiadására. A direktórium nyilt parancsával jelent meg a sértetteknél: a proletárdiktatúra borzalmai közepette pedig ily megjelenés önmagában alkalmas volt arra, hogy a sértetteket a kerékpárok átengedésére kényszerítse. Sőt a direktórium nyilt parancsának ily felhasználása a cselekményt a hatóság hivatali rendeletének ürügyével elkövetettnek minősíti». Az ezen ítéletekben a Btk. 350. §-ának bírói értelmezésére vonatkozó ellentétes jogi felfogás teszi szükségessé az elvi döntést. A Btk. 350. §-ában meghatározott zsarolás vétségének jogi természetére, az általa védett jogi értékre, annak a büntetőtörvénykönyvek rendszerében való elhelyezésére, s más rokontermészetű bűncselekményekhez való viszonyára nézve az elmélet és