Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

u Büntetőjogi Döntvénytár. (Kúria JEH. 1920 dec. 14. B í. 3560/1920. s& A kir. Kúria: A koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslata következtében kimondja, hogy a k—i kir. törvényszék az izgatás bűntettei miatt jogerősen elítélt S. Hugó bűnügyében 1920 május 21-én B. 226/1920. szám alatt kelt jog­erős ítéletével megsértette a Btk. 94. §-át azáltal, hogy az el­ítéltre kiszabott börtönbüntetésbe az elítélt által az internálásban eltöltölt időt is beszámította. E határozat a felekre nézve nem bír hatállyal. indokok. S. Hugót kommunista tizeiméiből kifolyóan az arra illetékes közigazgatósági hatóság a hajmáskéri fogolytáborba in­ternálta. A k—i kir. ügyész S. Hugó ellen 1920 január 13-án vád­iratot adott be, minek következtében Őt 1920 március 19-én a hajmáskéri fogolytáborból a k—i kir. törvényszék fogházába kisér­tette, s ezen a napon előzetes letartóztatásba helyezte. A k—i kir. törvényszék S. Hugó bűnügyét 1920 máj. 21-én tárgyalta, s az ugyanazon a napon hozott fent megjelölt számú jogerős ítéletével őt bűnösnek mondotta ki, egy évi börtönbünte­tésre ítélte, amelyből kilenc hónapot és hat napot kitöltöttnek vett. Nyilvánvaló, hogy a kir. törvényszék nemcsgk az 1920 már­cius 19-től 1920 március 21-ikéig az előzetes letartóztatásban el­töltött időt tudta be az elítéltnek a börtönbüntetésébe, hanem amint a bűnügy iratai között lévő jelentésből is kitűnik, betudta neki azt az időt is, amelyet az elítélt a bűnvádi eljárás megindí­tása s előzetes letartóztatásba helyezése előtt, mint közigazgatá­silag a fogolytáborba internált, ott töltött el. A koronaügyész ennek az utóbbi időnek beszámítását törvény­sértőnek tartja, azért a jogegység érdekében perorvoslattal él, kér­vén a törvénysértés megállapítását. A perorvoslat alapos, ennek következtében a kir. Kúria a törvénysértés fennforgását a jelen határozat rendelkező részében megállapította. A Btk. 94. §-a, továbbá a Bp. 327. §-ának második bekez­dése e) pontja értelmében ugyanis a szabadságvesztés- vagy a pénzbüntetésbe csak a vádlott hibáján kívül hosszú tartamú elő­zetes letartóztatás, illetve vizsgálati fogság számítható be a bíró­ság által megállapítandó tartamban, az internálás pedig perjogi­lag sem nem vizsgálati fogság, sem nem előzetes letartóztatás, hanem közrendészeti jellegű őrizetbentartás, vagyis biztonsági rend­szabály, amely beszámítás tárgya azon oknál fogva sem lehet, mert arról sem a Btk., sem a Bp. említést nem tesz. A kir. törvényszék tehát törvényellenesen vonta bele az in­ternálás idejét a beszámítható előzetes letartóztatás időtartamába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom