Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

u Büntetőjogi Döntvénytár. (Kúria JEH. 1920 dec. 14. B í. 3560/1920. s& A kir. Kúria: A koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslata következtében kimondja, hogy a k—i kir. törvényszék az izgatás bűntettei miatt jogerősen elítélt S. Hugó bűnügyében 1920 május 21-én B. 226/1920. szám alatt kelt jogerős ítéletével megsértette a Btk. 94. §-át azáltal, hogy az elítéltre kiszabott börtönbüntetésbe az elítélt által az internálásban eltöltölt időt is beszámította. E határozat a felekre nézve nem bír hatállyal. indokok. S. Hugót kommunista tizeiméiből kifolyóan az arra illetékes közigazgatósági hatóság a hajmáskéri fogolytáborba internálta. A k—i kir. ügyész S. Hugó ellen 1920 január 13-án vádiratot adott be, minek következtében Őt 1920 március 19-én a hajmáskéri fogolytáborból a k—i kir. törvényszék fogházába kisértette, s ezen a napon előzetes letartóztatásba helyezte. A k—i kir. törvényszék S. Hugó bűnügyét 1920 máj. 21-én tárgyalta, s az ugyanazon a napon hozott fent megjelölt számú jogerős ítéletével őt bűnösnek mondotta ki, egy évi börtönbüntetésre ítélte, amelyből kilenc hónapot és hat napot kitöltöttnek vett. Nyilvánvaló, hogy a kir. törvényszék nemcsgk az 1920 március 19-től 1920 március 21-ikéig az előzetes letartóztatásban eltöltött időt tudta be az elítéltnek a börtönbüntetésébe, hanem amint a bűnügy iratai között lévő jelentésből is kitűnik, betudta neki azt az időt is, amelyet az elítélt a bűnvádi eljárás megindítása s előzetes letartóztatásba helyezése előtt, mint közigazgatásilag a fogolytáborba internált, ott töltött el. A koronaügyész ennek az utóbbi időnek beszámítását törvénysértőnek tartja, azért a jogegység érdekében perorvoslattal él, kérvén a törvénysértés megállapítását. A perorvoslat alapos, ennek következtében a kir. Kúria a törvénysértés fennforgását a jelen határozat rendelkező részében megállapította. A Btk. 94. §-a, továbbá a Bp. 327. §-ának második bekezdése e) pontja értelmében ugyanis a szabadságvesztés- vagy a pénzbüntetésbe csak a vádlott hibáján kívül hosszú tartamú előzetes letartóztatás, illetve vizsgálati fogság számítható be a bíróság által megállapítandó tartamban, az internálás pedig perjogilag sem nem vizsgálati fogság, sem nem előzetes letartóztatás, hanem közrendészeti jellegű őrizetbentartás, vagyis biztonsági rendszabály, amely beszámítás tárgya azon oknál fogva sem lehet, mert arról sem a Btk., sem a Bp. említést nem tesz. A kir. törvényszék tehát törvényellenesen vonta bele az internálás idejét a beszámítható előzetes letartóztatás időtartamába.