Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

2 Büntetőjogi Döntvénytár. hogy az a kívánt bűncselekmény elkövetését elhatározza és véghezvigye. (Kúria 1920 okt. 26. B I. 3229/1920. sz.) A kir. Kúria: A kir. főügyész semmisségi panasza következtében a kir. ítélőtábla ítéletének M. Jánosné vádlott bűncselekményének minősítéséről rendelkező részét e vádlott büntetésének kiszabására is kiterjedő joghatállyal a Bp. 385. §. 1. b) pontjában foglalt semmisségi okból a Bpn. 33. §-ának első bekezdése értelmében megsemmisíti, ezt a vádioltat azon tette miatt, hogy K. András vádlottat a terhére megállapított s M. Jánoson Czibakházán, 1919 febr. 8-án végrehajtott gyilkosság bűntettének elkövetésére előre megfontolt szándékból reábírta, a Btk. 278. §-ában meghatározott gyilkosság bűntettében, mint a Btk. 69. §-ának 1. pontja szerinti felbujtót mondja ki bűnösnek s büntetését a a Btk. 71., 91., 278., 289. §-ai alapján életfogytig tartó fegyházban mint főbüntetésben, továbbá 10 évi hivatalvesztésben, mint mellékbüntetésben szabja meg. A szabadságvesztésbüntetést megkezdése napjától, a hivatalvesztést pedig a szabadságvesztésbünletésnek, vagy ez utóbbi elévülésének befejezésétől kell számítani. Az előzetes letartóztatás és a vizsgálati fogság megfelelő beszámítása a kir. törvényszék feladata. Az alsóbíróságok ítéletének e vádlottra vonatkozó egyéb részét a kir. Kúria nem érinti. Az összes többi semmisségi panasz elutasíttatik... . Indokok: A kir. ítélőtábla ítélete ellen semmisségi panasszal élt: A kir. főügyész M. Jánosné vádlott terhére a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján a téves minősítés miatt; M. Jánosné vádlott és különvédője a Bp. 385. §. 3. p. alapján a Btk. 92. §-ának nem alkalmazása miatt; végül K. András vádlott és javára a közvédő a Bp. 385. §. 1. b) és 3. p. alapján azért, mert e vádlott bűncselekménye nem gyilkosság, hanem csak szándékos emberölés bűntette, továbbá azért, mert e vádlott büntetésének kiszabásánál a Btk. 92. §-a tévesen mellőztetett. K. András vádlott ugyan cselekményének gyilkosság bűntette gyanánt történt minősítésébe az elsőbíróságnál megnyugodott, de, mert védője ezt a minősítést mint tévesét, fellebbezésében megtámadta, tehát az az elsőtökön jogerőre nem emelkedett, továbbá, mert a védelem egységes, a kir. Kúria ezt a panaszt is érdemben vizsgálta felül. Ezek után a semmisségi panaszokat bejelentésök sorrendjében egyenként vizsgálva a kir. Kúria a kir. főügyész semmisségi panaszát alaposnak, a többi panaszt pedig alaptalannak találta. 1. E felülvizsgálatnak alapja az alsóbíróságok, jelesül a kir.