Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

Tartalommutató. Lap ság részére megőriztessenek. Ehhez képest az árucsempészetnek nem föltétele az, hogy a kiviteli tilalmon felül még a közszükségleti cikk belföldi forgalma is korlátozva legyen „_ ... 76 31. Árucsempészet üzletszerűsége (1920: XXVI. tcikk 8. §. 2. bekezdés) egy megkisérlett eset alapján is megállapítható, ha a körülményekből nyilvánvaló, hogy a vádlott szándéka a bűncselekménynek ismétlésére is irányult _ .... _„ 79 32. Az ártúllépés üzletszerűségének (1920: XXVI. tc. 8. §. bekezdés) megállapítása, mikor a vádlott hónapokon át a kenyérnek maximális árát meghaladó áron való eladásából tartotta fenn magát..,. „ „ .... ... ... .... ... .... .... „.. 80 33. Piaci árús nem védekezhetik azzal, hogy nem bírt tudomással a burgonya árának maximálásáról.... .... ... .... „ .._ __ .._ 81 34. Vendéglős nem védekezhetik azzal, hogy nem szerzett tudomást az ételek árának maximálásáról és vendéglőjének melyik osztályba sorozásáról .... ..„ .... ... ... ... .... 82 35. Kávéház fizetőpincére nem védekezhetik azzal, hogy ő azért követelt a kávé maximális árát meghaladó összeget a vendégtől, mert abban a hitben volt, hogy a vendég a maximált árú kávétól eltérően készített jobb minőségű ú. n. török kávét fogyasztott .._ ... .._ „_ _ .... . 83 3fc>. A személyfuvarozás, mint a fuvarozás általában, közszükséglet kielégítésére szolgáló munkateljesítés, amelynek közérdekű jellegén nem változtat az a körülmény, h^gy a sértett a vádlott bérkocsiját jelmezestélyen való megjelenés céljából vette igénybe 84 37. I. Fodrászmester és fodrászsegéd nem védekezhetik azzal, hogy nem volt tudomása a borotválásért és hajvágásért követelhető maximális mnnkadíjakról, nem még akkor sem, ha a munkadíjnak hatósági megállapítása tévedésből nem tétetett közzé.— II. A lakosság jelentékeny része megfelelő jártasság, kéziügyessóg vagy alkalmas eszközök hiányában a borbélyiparosok munkájára közegészség, köztisztaság ós külcsin szempontjából egyenesen reá van utalva ; a fodrász munkája tehát közszükséglet tárgyául szolgáló munka, amelyre való ráutaltságuk folytán az azt igénybevevők szorult helyzete is megállapítható. — III. A fodrász, aki a segédeket arra utasította, hogy a maximális • munkadíjat meghaladó Összeget követeljenek a vendégektől, mint felbujtó büntettetett. — IV. Üzletszerűség megállapítása, mikor a vádlottak tettüket az életfenntartásuk alapjául szolgáló foglalkozás körében, közelebbről meg nem határozható számú esetben majdnem egy hónapon át, tehát á tartósság jellegével, üzletszerűen követték el .„ .„ _ .... .. 85 38. Munkabéruzsora megállapítása, mikor a munkaadó — a munkavállaló iparos tisztességében bízva — előre nem állapodik meg az ellenszolgáltatásban, mert föltételezi, hogy az iparos tisz' tességes haszonnal megelégszik, az iparos azonban a munka teljesítése után túlzott követeléssel lép fel és a munkaadót az alternatíva elé állítja, hogy vagy kifizeti a túlzott követelést, vagy per esélyeinek teszi ki magát .... _ 88 39. Az 1920: XV. tc. 1. §. 5. pontjában említett elrejtés alatt nem azt érti a törvény, hogy a forgalomból kivonni szándékolt árú nehezen felkutatható helyen legyen eldugva, hanem azt, hogy a kifejtett tevékenység az árúnak a vevők látóköréből való elvonását ily tartalmú szándékkal lehetővé tegye „ 89 40. Azt, aki három különböző személlyel szemben követte el az