Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

T arialommutató. IX annak végrehajtására, csakis az agent provocateur büntetőjogi felelőssége lehet vitás, de a tettesé nem. — II. Az uzsorabíróság ítélete ellen a Bp. 384. §. 9. pontjában meghatározott okból semmisségi panasz nem használható „ „ .... _ .._ 67 25. Az 1920 : XV. tcikk 1. §-ának 3. pontjában meghatározott munkabéruzsora az aránytalan munkabér követelésével már befejezést nyer. A törvényben említett «követelés» fogalmának megfelel annak a cselekménye, aki a munka elvégezésére szembetűnően aránytalan díjért ajánlkozott „_ „ __ „ „ „„ „ 68 26.1. Az 1920: XV. tc. 1. §-ának 3. pontjában említett szorult helyzet alatt nemcsak az anyagi, hanem minden más kényszerhelyzetből előállott oly szorult helyzet is értendő, mely csak mások szakszerű munkájának igénybevételével szüntethető meg. — II. Munkabéruzsora megállapítása oly esetben, mikor a munkavállaló nem egyezett meg a munkaadóval a munkabérre nézve és a saját szolgáltatásának értékét szembetűnően aránytalanul meghaladó díjazást a munka elvégezése után követelte _ ... .... .... _ .... .... _ 69 27. Az 1920: XV. tcikk t. §-ának 4. pontjában említett üzérkedés fogalma nem függ az ártúllópések számától. Üzérkedés megállapítása, mikor a vádlott tűzifa forgalombahozatalára mással, nyerészkedés végett társult, e végből nagyobb mennyiségű haszonfát vásároltak s ezt felfűrészelve, tűzifa gyanánt, nyereséggel forgalomba hozták „ „ „ „ 71 28.1. Az 1920: XV. tc. 1. §. 4. pontjának első tételében meghatározott árdrágító üzérkedés nem materiális, hanem veszélyeztető bűncselekmény, amely akkor is megállapítandó, ha az árdrágítás nem következett ugyan be, de annak veszélye fennforgott. — II. Aki másokat megbíz azzal, hogy részére mentől több élelmicikket métermázsaszámra vásároljanak össze, e célból pénzt és zsákokat bocsát azok rendelkezésére és az összevásárolt közszükségleti cikkeket állandóan megveszi tőlük ; felbujtó az 1920: XV. tc. í. §-ának 4. pontjában meghatározott árdrágító üzérkedésre. — III. Az 1920: XV. tc. 7. §-ában foglalt az a rendelkezés, amely szerint nem állapítható meg árdrágító visszaélés kiviteli engedély alapján külföldre szállítás céljából történt eladás vagy vásárlás esetében, azt követeli meg, hogy már meglévő kiviteli engedély alapján történjék az eladás, illetőleg a vásárlás „.. .„ ... .._ ..„ .._ 72 29. Az 1920: XV. tc. 1. §-ának 4. pontjában meghatározott láncolatos kereskedés kísérlete a borbély foglalkozású vádlottnak az a cselekménye, hogy nagyobb mennyiségű villanykörtét nyereségre célzó továbbadás végett beszerzett, az ilykép megkezdett bűncselekmény véghezvitelét azonban be nem fejezte, mert mielőtt a villanykörtéket forgalomba hozta volna, azokat lefoglalták .... ~_ -. .... 75 30. Az 1920: XV. tc. 1. §. 6. pontjában két tényálladék foglaltatik két különböző jogtárggyal. Közös e két tényálladékban a bűncselekmény fizikai tárgya (közszükségleti cikk), valamint a motívum (nyerészkedési vágy). Különböző a két tényálladékban a jogvédelem tárgya, amennyiben a szabad forgalom korlátozásánál a jogilag védett érdek az, hogy a lakosság az illető közszükségleti cikkhez aránylagosan és igazságos elosztás szerint hozzájuthasson, a kivitel tilalmánál pedig abban összpontosul a közület jogi érdeke, hogy a meglevő árúcikkek a lakos-