Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

9'. Büntetőjogi Döntvénytár. nyű az eljárás minden szakában, s ahol az Ube. nem intézke­dik a Bp. szabályaitól eltérően, kifejezetten logikai szükségszerű­séggel következik, hogy nyomban érvényesülnek a Bp. szabályai. Ez egyébként a lex generális és lex speciális közti viszony jogi axiómája. A főtárgyalás menetét szabályozó 16. §. hasonlókép kije­lenti a tő'tárgyalásra nézve, hogy amennyiben az Ube. szabályai­ban eltérés nincs, a törvényszék előtt tartott főtárgyalásra vo­natkozó s a Bp. XVIIT. fejezetében meghatározott szabályokat kell alkalmazni. Miután az Ube. a pótmagánvádloról a Bp.-től eltéröleg nem rendelkezik, abból a szabályból, mely szerint eltérés hiányában a Bp.-t kell alkalmazni, következik, hogy a pólmagánvádlói in­tézményt az Ube. is fenntartotta. Annál inkább helyes ez a magya­rázat, mert midőn az Ube. csak a Bp.-től eltérő szabályokai állította fel, ha a sértettet magánvádlói jogaitól meg akaria volna fosztani, erre csak határozott kizáró rendelkezés lelt volna alkal­mas, mert a rendeletet kibocsátó kormány bizonyára tisztában volt azzal, hogy ennek, vagyis az eltérő rendelkezésnek hiánya, nyomban a Bp. megfelelő szabályait emeli érvényre. Az kétségtelen, hogy a pótmagánvádló jogok rendszeresen s harmonikusan csak a főiárgyalástól" kezdve érvényesíthetők, mert az Ube. 15. §-a a vizsgálatot kizárja, s a Bp. 103. §-ának 2. b) pontja, valamint az 1921: XXIX. tc. 7. §. 2. b) pontja magánvádnál kötelezőnek tartja a vizsgálatot, s ha a közvádló nem lát törvényes alapot az eljárás megindítására, ez nem szo­rítható arra, hogy az Ube. 15.~§-a alapján mégis lefolytassa a nyomozást a pótmagánvád alapján: az azonban nyomatékkal nem bír, s csak azt bizonyítja, hogy árdrágító visszaéléseknél a pót­magánvád intézménye nincs rendszeresen kiépítve.. Eszerint tehát az uzsorabíróság előtti eljárásban a lex lata szerint úgy áll a dolog, hogy részint szervezeti okokból, részint az eljárás gyors lefolytatása végett az előkészítő eljárás során a közvádlót vádmonopólium illeti, aminek korrektivuma az eljáró kir. ügyész felügyeleti hatóságánál annak utasítási jogában kere­sendő. Mikor azonban az ügy a nyomozási leljesitő közvádlótól a főtárgyalási tanács elé kerül, a perjog szerkezete lehetővé teszi, hogy a pótmagánvádtói jogok a Bp. értelmében érvényesüljenek. Ezek előrebocsátása után a kir. Kúria a pótmagánvádíó fel­lépését törvényesnek találván, a semmisségi panaszt nem jogo­sultság hiányából, hanem azért utasította vissza, slb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom