Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

Büntetőjogi Döntvénytár* pszichikai eleme ; tévedett a kir. törvényszék akkor, midőn a vádlott cselekményeit egységes bűncselekménnyé minősítette . .. = Az üzletszerűségre nézve I. a 31, és :3 2. sorszámok alatt közölt határozatokat. 41. /. Az uzsorabíróság ténymegállapítását az Ube. 19. §-ának 1. pontja értelmében csupán azon az alapon lehet semmisségi panasszal megtámadni, hogy a ténymegállapítás az iratok tartalmával ellentétben áll vagy hogy a ténymegállapítás helytelen ténybeli következtetéssel történt. Ehhez képest a kir. Kúria a meggyőződés keltésére alkalmas bizonyítási eszközök belső becsét a valóság és megbízhatóság szempontjából nem vizsgál/a, hanem azokat a tényeket, melyeknek megállapítására az uzsorabíróság a bizonyítékok mérlegelése útján jutott, a Bpn. 33. §-ának az Ube 12. $-a szerint alkalmazandó harmadik bekezdése értelmében valóknak elfogadni tartozik. — II. Láncolatos kereskedés (1920:XV. tcikk 1. §. 4. pont) kísérlete. (Kúria 1921 január 18. 4344/1920. sz.) A kir. Kúria : A semmisségi panaszoknak a lénymegállapítás miatt bejelentett részét visszautasítja, a Bp. 385. ^-ának 1. a) pontja alapján érvényesített részét pedig elutasítja... Indokol;: Az uzsorabíróság ítélete ellen a vádlott és a védő «a Bp. 385. S-ának l. o) pontja alapján, mert a vádlott cselekménye nem bűncselekmény és meri a ténymegállapítás helytelen ténybeli következtetéssel történte, jelenteilei be semmisségi panaszt. A kir. Kúria a semmisségi panaszoknak a ténymegállapításra vonatkozó s az Ube. 19. §. 1. pontjára alapítottnak vett részét, mint a törvény állal kizártai, a Bp. 434. igának 3. bekezdésére hivatkozással visszautasította. A vádlott és a védő ugyanis, a semmisségi panasz írásbeli indokolásából kivehetően a ténymegállapítást a bizonyítás anyagának mérlegelése miatt tartják sérelmesnek, a bizonyítékok mérlegelése azonban lényegesen más. mint a helytelen ténybeli következtetés, mert míg az előbbi a