Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

Tartálommvluló. VII Lap bau a minősítés miatt fellebbezéssel élt; a másodfokú ítélet ellen, amely a vádlott cselekményét ugyancsak gyilkosságnak minősítette, mind a vádlott, mind a közvédő a minősítés miatt semmisségi panaszt jelentettek be. A Kúria a vádlott panaszát is felülvizsgálta, mert a védelem egységes ... ~ _ 1 1914:XIV. tcikk. A süjtóiól. (St.) 15. I. A St. 47. §-a értelmében a nyilvános főtárgyalás közlése miatt abban az esetben nincs helye bűnvádi eljárásnak, ha a közlés hív szellemben és igazán történt. Hiv szellemű a köz­lés, ha nincs benne tendenciózus ferdítés és rosszindulatra valló célzat. Nem hív szellemű az a közlés, amely a főtárgya­iásnak csupán egyes kiszakított részeit öleli fel, amely p. o. elhallgatja, hogy a vádlott az öt elmarasztaló ítélet ellen bűnös­ségének megállapítása miatt fellebbezéssel élt. Igazán való a közlés, ha a történeti valóságnak megfelel, úgy hogy a köz­leményből mást, mint ami a főtárgyaláson valóban megtör­tént, kimagyarázni, de még csak sejteni se lehet. — II. Az alsóbíróság részéről valónak elfogadott tényekből a Kúria követ­keztetés útján dönti el, vájjon a nyilvános főtárgyalás közlése igazán és hív szellemben történt 30 43. Sajtó útján elkövetett bűncselekményért a nyomdász csupán végső fokozatban és akkor is csak abban az esetben felelős, ha a sajtóterméken valamely más felelői személy feltüntetve nincs és ennek folytán mást nem lehet felelősségre vonni „ 95 11)20: XV. tcikk. Az árdrágító visszaélésekről. 2.1. Az 1920: XV. tc. 1. j-ában meghatározott árdrágító vissza­élés vétsége esetében alkalmazandó pénzbüntetést, amelynek legmagasabb mértéke százezer korona, behajthatatlanság ese­tében *a Btk. 53. §-ának azon rendelkezése alapján kell átvál­toztatni pénzbüntetésre, amely szerint a pénzbüntetés átváltoz­tatásánál két K-tól húsz K-ig terjedő összeg helyett egy nap számítandó; az id. tcikk 5. §-ának 2. bekezdése értelmében azonban a pénzbüntetést helyettesítő szabadságbüntetés tar­tama egy évet nem haladhat túl. — II. Az 1920 : XXVI. tc. 7: §-a értelmében az árdrágító visszaélés vétségére kiszabandó , mellékbüntetések csupán akkor mellőzhetők, ha az eset eny­hébb ; abból az okból, hogy a közszükségleti cikkekkel való kereskedéstől eltiltás a vádlottat, mint hivatásos kereskedőt és családját kenyérkeresetétől fosztaná meg, e mellékbüntetés alkalmazása nem mellőzhető. — III. Vagyoni elégtételnek az 1920 : XV. tcikk értelmében csupán az e tcikk 3. §-ában meg­határozott bűntett miatt van helye ; ettől különbözik az a meg­térítés, melyet a vádlott mind bűntett, mint vétség esetében az 1920: XV. tc. 5. §-a értelmében az elkobzás alá eső cikk értékének megfelelő összegben viselni tartozik azért, mert az elkobzás alá eső cikk valamely okból elkobozható nem volt „ 8 3.1. Az 1920 : XV. tc. 1. §-ának 4. pontjában meghatározott ár­drágító-üzérkedés vétségét követi el az az élelmiszerkereskedő, aki a forgalombahozatal céljából beszerzett közszükségleti cik-

Next

/
Oldalképek
Tartalom