Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

Büntetőjogi Döntvénytár. HU közzétevő tettestársa annak, aki a tilos tartalmú hirdetést megfogalmazza és a közzétételt megrendeli. (Kúria 1919 jan. 28. B III. 4772 1918. sz.) A Kúria: Semmisségi panaszokat elutasítja. . . Indokok: . . . A Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján érvénye­sített panaszok alaptalanok, mert az ítélőtábla a valókul elfoga­dott tényekből helyes következtetéssel -állapította meg, hogy a vádlottak egy-egy sajtótermékben közzételt hirdetésekben magzat­elhajtásra szolgáló módot ajánlottak. ...Az ítélőtábla ítéletének vonatkozó indokolásán felül még azért is, mert abból a körülményből, hogy a kizáróan^ hölgyek­hez intézett hirdetésekben az a cél, melynek a «meglepő hatású szerek*, ((biztos hatású teakülönlegességek)) ((kimaradásnál rende­lendő biztos hatású különlegességek)), ((gondoktól megóvó meg­lepő hatású különlegességek)) és ((gondoktól megóvó teljesen ár­talmatlan különlegességek)) ajánltattak, kifejezetten megjelölve nincsen, holott ha a vádlottak nem azt célozták, hogy a hirde­tett szereket és különlegességeket, mint magzatelhajtásra szolgá1 lókat ajánlják, a cél megjelölésének mi akadálya sem volt, ugyan­csak azt a jogi következtetést kellett levonni, hogy a vádlottak a titokzatos szövegezésű hirdetésekben magzatelhajtást szolgáló- mó­dot ajánlottak; továbbá, mert a St. 24. §-a 9. pontjának 6) be­kezdése csupán a magzatelhajtásra szolgáló módnak vagy alka­lomnak sajtótermékben való ajánlását tiltván és az e tilalom megszegésével elkövetett vétség tényálladékát kizáróan a jelzeit ajánlásnak sajtótermékben való közzététele állapítván meg, nyil­vánvaló, hogy e vétség az ajánlott módnak vagy alkalomnak magzatelhajtásra való alkalmasságától függetlenül, egyedül annak sajtótermékben való kifejezett vagy burkolt ajánlásával létesül. Ebből pedig okszerűen következik, hogy az a körülmény, hogy az ajánlott mód vagy alkalom a magzatelhajtásra valóban alkal­mas-e, mint az id. törvényszakasz 9. pontjának b) bekezdésében meghatározott tényálladék körén kívüleső, a vétségnek nem tény­álladéki eleme. A Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján a minősítést illetően bejelentett panaszoknak azért nincs alapjuk, mert a szóbanforgó vétség az ítélőtábla ítéleteiben kifejtett helyes jogi okoknál fogva a St. 32. §-ában meghatározott sajtó útján elkövetett bűncselek­ménvek fogalma alá nem vonható. Minthogy pedig a St. 32. £-ának második bekezdése az általános büntetőtörvények rendelkezéseitől való azt az eltérést, hogy a felelősség kérdésében a sajtójogi felelősségnek a St. 33— 36. §-aiban meghatározott szabályai alkalmazandók, csupán a

Next

/
Oldalképek
Tartalom