Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

Büntetőjogi Döntvénytár. Hiányzik tehát a Btk. 281. §-a 1. bekezdésének lényeges alkatelemei közül úgy a rögtönösség, mint a szándéknak erős felindulásban való keletkezése. * ¥ = Börtönnel büntetendő cselekmény esetében a Btk. 92. §-ának alkalmazásával kiszabott fogházbüntetés mértéke csak hat hónapnál kevesebb ehet: BDlár VII. 158. Fegyházzal büntetendő cselekmény miatt a Btk. 92. §-a alkalmazásának esetében a börtönbüntetést feltétlenül két éven aluli tartamban kell kiszabni: BDtár VIII. 130. 18. /. Felhatalmazásra üldözendő bűncselekmény esetében a sértettet perorvoslati jog még abban az esetben sem illeti meg, ha az elsőbíróság felmentő ítéletet hozott. — //. A sértett mellett az ő jogi képviselője saját nevében perorvoslattal nem élhet.— III. Megsemmisítés hivatalból a Bp. 385. $-ának I. c) pontja alapján elévülés okából. (Kúria 1919 jan. 8. B. I. -4332/1918. sz.) A Kúria: A sértettnek és képviselőjének semmisségi panaszát visszaulasílja; azonban az esküdtbíróság ítéletét a vonatkozó egész bűnvádi eljárással együtt a Bp. 385. §-ának 1. c) pontjának 2. tételében meghatározott anyagi semmisségi okból a Bpn. 33. §-ának 1. bekezdése értelmében és a St. 48. §-ának, valamint a Bp. 352. §-ának 2. bekezdésének is felhívásával hivatalból megsemmisíti és a vádlott felmentését a Btk. 105. §-ának 3. pontjára s illetve a Bp. 326. §-a 3. pontjának J. télelére alapítja. indokok: Az esküdtbíróság ítélete ellen semmisségi panaszt jelentetlek be: 1. az államügyész a vádlott felmentése miatt a Bp. 385. §-ának 1. c) pontja alapján a bünteihetőségi ok téves alkalmazása miatt; 2. a sértett és képviselője az államügyész semmisségi panaszához való csatlakozásukkal; 3. a sértett képviselője még külön a saját nevében a Bp. 427. §-ának 4. pontja és a Bp. 384. §-ának 9. pontja alapján is és pedig az első helyen megjelölt jogalapon a kérdések téves feltevése miatt, az utóbbi jogcímen a bizonyíláskiegészítés megtagadása miatt. A sértettnek és képviselőjének azonban az adott esetben semmisségi panaszhoz joga nincs, A fennforgó esetben ugyanis a vád képviseletéhez a Bp. 2. §-a értelmében ugyanis az államügyésznek lévén joga, a sértett-