Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

fiünfetójogi Döntvénytár. nek vagy képviselőjének vádolási és lehal a Bpn. 31. §-a szerinti perorvoslali joga egyáltalán nincs, még felmentő ítélet esetében sem. Egyébiránt a sértett mellett annak jogi képviselője a saját nevében nem is élhet perorvoslallal. Ehhez csak a védőnek van joga. ^ Ez kétséget kizáróan kitűnik a Bp. 383. és az azt fenntartó és illetve kiegészítő Bpn. 31. §-ának szövegéből. A sértett képviselője által semmisségi panaszának alapjául Bp. 427. §. 4. pontjának való felhívása különben is téves, mert ezt a törvényszakaszt a Bpn. II. cikke hatályon kívül helyezte és annak helyébe a Bpn. 29. §-a lépett. Ez okokból a sértettnek és képviselőjének semmisségi panaszát perorvoslali jog hiánya miatt a Bp. 434. §-ának 3. bekezdése alapján vissza kellett utasítani. Ezen visszautasítás folytán pedig a sértett perorvoslati indokaira vonatkozó igazolási kérelem is tárgytalanná vált. Az elsőbíróság ítéletét azonban az arra vonatkozó egész bűnvádi eljárással együtt hivatalból meg kellett semmisíteni és a rendelkező rész értelmében a törvénynek megfelelő ítélet volt hozandó. Ebben az ügyben ugyanis a bűnvádi eljárás az elsőbíróságnak 1914 május 29-én kelt 5090 914. B. sz. végzésével a sértett ellen indított legyeimi eljárás jogerős befejezéséig felftiggesztetett, mivel pedig ez a fegyelmi eljárás 1914 szept. 24-én jogerősen be is fejeztelett s ettől az időponttól kezdve 1916 júl. 7-ig az elévülést félbeszakasztó és illetve a Blk. 108. §-a szerinti bírói intézkedés nem történt s ilyen határozat sem hozatott; nyilvánvaló, hogy ez ügyben a St. 48. §-ában meghatározott elévülés még az előkészítő eljárás alatt bekövetkezett. Midőn tehát az elsőbíróság az elévülés beálltát nem észlelte és azt a vádlott javára nem érvényesítette, azzal a vádlott sérelmére oly anyagi semmisségi okot szolgáltatott, mely ehelyütt a Bp. 385. §-ának végbekezdéséhez képest hivatalból volt Ggyelembe veendő. Ezzel a megsemmisítéssel egyben az államügyész perorvoslata is tárgytalanná váll. * * — I. Felhatalmazásra üldözendő rágalmazás esetében a vád képviseletére és ebből folyólag perorvoslat használatára is kizárólag az államügyészség jogosult : BDtár XI. 191. — II. A sértett ügyvéddel képviseltetheti ugyan magát, de képviselőjét nem illeti meg önálló működési kör és különösen a sértettnek kifejezett megnyugvásával szemben képviselője perorvoslattal nem élhet: BDtár XI. 110.