Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

Büntetőjogi Döntvénytár. Indokok: Az ítélőtábla ítélete ellen semmisségi panaszt jelentett be: G. J. és védője a Bp. 385. §-ának 3. pontja alapján a Blk. 92. $-ának nem alkalmazása miatt; G. A. és G. A.-né vádlottak védője a Bp. 385. §-ának 1. a), b), c), és 3. pontjai alapján . . . I. G. A. és G. A.-né -vádlottak védője a Bp. 385. §-ának 1. a) pontjára vonatkozóan nem jetöli meg bejelentésében n semmisségi okot a Bp.-nek a Bp. 31. S-ában felhívott 390. §-a értelmében s ez az ok a vádlottak védekezéséből sem tűnik ki, akik az ingók egy részére nézve beismerik, miként tudták, hogy azok C. .1. és S. I. kezéhez lopás útján jutottak. Amennyiben pedig a semmisségi panasz az ítélőtábla ítéletében foglalt ténymegállapítás és az annak alapjául szolgált bizonyítékok ellen irányul: azt a Bp. 33. §-a kizárja. Ennélfogva a semmisségi ok megjelölése nélkül használt, illetve a törvén/ által kizárt ezt a semmisségi -panaszt a Bp. 434. ^-ának harmadik bekezdéséhez képest vissza kellett utasítani. II. A többi semmisségi panasz alaptalan. G. A. és G. A.-né vádlottak védője az előterjesztett védelemből következtetve azért jelentett be semmisségi panaszt a Bp. 385. §-ának 1. b) és c) pontja alapján, mert e vádlottak cselekménye nem lett a Blk. 375. $-a szerint bűnpártolásnak minősítve és ezzel kapcsolatban nem lett a vádlottak javára a Btk. 378. S-a alkalmazva; de legalább is a Blk. 376. $-a szerint kéri a védő az általa védett vádlottak cselekményét minősíteni. Ez a panasz azért alaptalan, mert az ítélőtábla azt fogadta el valónak, miként G. A. és G. A.-né vádlottak a G. J. és S. I.-nek juttatott néhány napi élelem s az utóbbinak adott 2000 K ellenében 200 K-át messze meghaladó, nagyértékű, nagymennyi-, ségű ingót értéken alul, tehát \agyoni haszon végeit megszerezlek, a most nevezettektől, illetve a vagyoni haszon végett némely ingókat elrejtettek, másoknak elidegenítésére közreműködtek, noha az ingók egy részére beismerték, hogy tudták, miként azok betöréses lopás útján jutottak G. J. és 8. I. kezéhez a másik részére nézve S. I. megmondotta nekik, hogy azokat betörés útján lopta : ez a cselekmény pedig mint olyan dolgoknak vagyoni haszon végett való megszerzése, elrejtése, illetve elidegenítésükre való közreműködés, melyekről G. A. és G. A.-né tudták, hogy azok lopás büntette következtében jutottak birtokosaik kezéhez, — megállapítja az orgazdaság bűntettének tényálladékát. Nem tévedtek tehát az alsófokú bíróságok abban, hogy G. A. és G. A -né cselekményeit a Blk. 370. §-ának első bekezdése