Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

1-2 Büntetőjogi Döntvénytár szerint orgazdaság bünteltének kell minősíteni és nem a Btk. 375. $-a szerint, bűnpártolás vétségének, amit a vagyoni haszon tényeleme egymagában is kizár. Minthogy tehát a vádlottak cselekménvei a Btk. 375. §-a szerint bűnpártolásnak nem minősíthetők : azokra a Btk. 378. §-a nem is alkalmazható. De nem minősíthetők G. A. és G. A.-né cselekményei a Btk. 376. §-a szerint sem, mert bűnpártolás a bűntettből, vagy vétségből származó előnyök megszerzés, elrejtés, elidegenítés által vagyoni haszon végett való biztosítása útján csak oly bűntettekre és vétségekre vonatkozóan követheti el, melyek a Btk. 370. §-ában nincsenek felsorolva; míg ellenben az ezen $-ban felsorolt bűnleltekre és vétségre vonatkozóan elkövetett ilyen cselekmény: orgazdaság. ¥ * t= V. ö. BDlár V. 70., XI. 7. 7. A jogos védelemnek feltétele a támadás jogellenessége és a védekezés szükségessége. Aki a támadást jogellenes magatartásával — szóbeli sértésekkel és felfegyverkezetten történt fenyegetéssel — maga hívta ki, a célzatos viselkedésével előidézett erőszakoskodással szemben jogos védelemre nem hivatkozhatik. (Kúria 1918. dec. 17. B. 1. 4700/1918. sz.) A Kúria: A semmisségi panaszokelutasíltatnak. Indokok : A másodbíróság ítélete ellen semmiségi panaszt jelentettek be: 1. a vádlott törvényhelyre való hivatkozás nélkül a miatt, hogy a C. Sámuel sérelmére elkövetelt testi sertés miatt bűnösnek mondatott ki; 2. a közvédő a Bp. 385. §. \.c) és 3. pontjai alapján azért, mert a vádlott javára a jogos védelem meg nem állapíttatott és mert a büntetés kiszabásánál a Btk. 92. §-a nem alkalmaztatott, A vádlóit azzal védekezett, hogy a vádba vett cselekményt jogos védelemből követte el, a semmisségi panasza tehát a Bp. 385. §. 1. c. pontjára alapílotlnak vétetett. A panaszok alaptalanok. Az ítélőtábla által valóként elfogadott és a Bpn. 33. $-ának v^bekezdése értelmében ehelyütt is kötelezően irányadó tény-