Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

Büntetőjogi Döntvénytár. A jogegységi perorvoslat tárgyául szolgáló törvénysértés megállapítása ugyanis épen abban különbözik a rendes perorvoslat folytán való bírói jogi döntéstől, hogy az utóbbinál a konkrét eselnek konkrét jogi értékelése történik meg, az előbbinél ellenben a törvény helyes értelmének megállapításával egy általános elv mondatik ki. amely aztán minden esetre nézve áll és irányadó. E határvonal pontos megvonását nem zavarja a Bp. 442. §-ának az a rendelkezése, hogy a jogegységi elvi döntésnek — konkrét eseti következményei is lehetnek, mert hiszen a jogegységi döntés az elvi irányítás tő célzata mellett — természetesen a konkrét igazságot sem hanyagolhatja el, ha az a vádlottnak sérelmére szolgált. — Jogegységi perorvoslat elutasítása: Az, hogy a bíróság helytelenül mérlegelte vájjon valamely kifejezés használata bizonyos körülmények között megalázást foglal-e magában, nem alap törvénysértés megállapítására (BDtár r. foly. IV. -218., BDtár V. 14-4.). Az,'hogy a bíróság a felmerült bizonyítékoknak szabad mérlegelésével a vádlottat felmentette a védjegybitorlás vádja alól, nem ok törvénysértés kimondására (BDtár III. 262). A felmerült bizonyítékok mérlegelésével kialakult bírói meggyőződés és az önálló bírói ítélkezés körébe tartozó megállapítás még akkor sem szolgál alapul törvénysértés megállapítására, ha általános elvi szempontokból kifogásolható volna (BDtár VI. 95.). A jogegységi perorvoslat tárgya egyedül oly jogszabály megsértése lehet, amelynek a gyakorlatban fölmerülhető különböző jogi alakulatokra tekintet nélkül való feltétlen megtartását a jogszolgáltatás egyöntetűségének megóvását célzó általános elvi szempontok indokolják (BDtár X. 67.). 42. /. Oly esetben, mikor a vádló az elsőfokú ítélet ellen a büntetés súlyosbítása végett általában jelentett be fellebbezést, a fellebbviteli bíróság a büntetésről szóló összes rendelkezéseket felülvizsgálja, ide értve a mellékbüntetéseket megállapító rendelkezéseket is. — //. A vádló a büntetési tétel tárgyában is köteles indítványt tenni; indítványa tehát akkor szabatos, ha nem csak a főbüntetési, hanem minden mellékbüntetési tételre és a törvény alapján tehető minden egyéb intézkedésre is kiterjed. Ha azonban a vádló ezt elmulasztja, a bíróság a büntetést függetlenül a vádló indítványától a törvény alapján állapítja meg. — ///. A Kúria felülvizsgálja 7*