Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

94 Büntetőjogi Döntvénytár. halálbüntetést szabhatna ki, mert az 1912 : LXIII. tc. 12. 4. pontjában leihívott 1912 : XXXII. tc. 444. §-ában előírt halálbüntetés csak az e törvényhely és a 435. §-ának második bekezdésében részletezett feltételek mellett, elrettentő példaadás céljából alkalmazható, illetve kiszabandó, de az itt említett feltételek nélkül a rögtönítélő bíróság a halálbüntetés alkalmazására kötelezve épenséggel nincs. S ha e tekintetben kétség merülhetne föl — aminek ellenkezőjét a helyes bírói gyakorlat most naponként bizonyítja — azt teljes mértékben eloszlatja a 9550 1915. [. M. E. sz. rendelet 38. és 41. §-a, amely félreértést kizáróan, világosan kifejezi, hogy a rögtönítélő bíróság általában nincs kötelezve, hogy minden hozzátartozó ügyben mindig halálbüntetést szabjon ki. Mindezekből kitűnik, hogy a törvényszék, mint rögtönítélő bíróságnak fönt megjelölt határozata az idézett törvényeket és az azok alapján kibocsátolt törvényt helyettesítő rendeletet megsértette, amikor a szóbanforgó ügyet hatáskörébe nem tartozónak jelentette ki. A bűnügynek a törvényes hatáskörbe való visszautalása azonban a törvénysértés ellenére — figyelemmel a 9550 1915. I. M. E. sz. rendelet 30. §. és 35. §-ának utolsó bekezdésére — még sem volt elrendelhető, mert abban a rendes bűnvádi eljárás már elrendeltetett. 40. /. Btk. 99. §-ának azt a rendelkezését, amely «oétségek és Jtihágások» halmazatáról szól, abban az esetben is alkalmazni kell, ha a vádlottat egy vétség és egy kihágás miatt vonják felelősségre. — II. A Btk. összbüntetési rendszere a mérsékelt kumuláció elvén alapszik; ehhez képest oly esetben, midőn a Btk. 97. §-a értelmében a büntetési tétel emelésének van helye, a kiszabott összbüntetés a halmazatban álló egyes bűncselekmények büntetési tételeinek összeadott tartamát el nem érheti. (Kúria 1920 március 23. B I. 560/1920. sz.) A kir. Kúria: A kir. törvényszék a vallás elleni vétség és vallás elleni kihágással vádolt G. Ferencnek bűnügyében kelt jogerős ítéletének a főbüntetés kiszabásáról szóló részében megsértette a törvényt azáltal, hogy a főbüntetést a Btk. 96. és