Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

iíüitíeiőjoiii Döntvénytár. vélt alkotmányos rendszer ócsárlását, pedig a kir. ügyész vádja er ol szól, s ez a vád kétségtelenül kívül ván azon a közjogi körön, amelyet a törvényes legfőbb számvevőszéki elnök alkotmányos feladatai töltenek be. A kir. ügyész vádjának elbírálása tehát még akkor sem tartoznék a kivételes bíróság hatáskörébe, ha a vádlóit a legfőbb számvevőszéknek törvényes elnöke volt volna, mert a vád szerint izgatást tartalmazó, nyilvános beszédje a közjogilag pontosan megszabott (1870 : XVIII. és 1880 : LXVI. te.) elnöki hatáskörön kívül esik, s ép oly ügye a vádlottnak, mint volna pl. egy rágalmazás, amelyet ő. egy teljes ülési beszédben szintén elkövethetne. ~~ Hogy az ily a közjogi minőségtől mentesen elkövetett bűncselekményeket a törvény akarata sem szánta a kivételes bírósáu hatáskörébe, azt az 1870 : XVIII. te. 10. §. szerint a legfelsőbb állami számvevőszék elnökére nézve is megfelelően alkalmazandó 1848 : III. te. 36. §-a kifejezetten kiemeli kimondván, hogy a miniszterek — s így a legfőbb számvevőszéki elnök is — a közjogi minőségen alul eső egyéb bűncselekményekért köztörvény alatt állanak. Végeredményben tehát, ha a kii', törvényszék a vádlottal — mint fentebb kifejtetett, törvénysértő módon — elnöknek vette is. annak vádbeli cselekményét mégis a saját hatáskörében kellett volna elbírálnia, mert ez a fentebb kifejlettek szerint nem lehet tárgya a kivételes bíróság hatáskörének. Mindezeknél fogva, minthogy a kir. törvényszék törvénysértése nyilvánvaló, minthogy a sértés a háláskor helytelen leszállítását s ebből folyóan az igazságszolgáltatás megtagadását eredményezte, kellett a rendelkező rész értelmében határozni. :ÍS. Az 1919. évi AT. számú ú. n. neptörvény hatálya a: alkotmányosság helyreállításáról és az állami föltalálom ideiglenes rendezéséről szóló 1920 : I. ie. életbelépése után. (Kúria 1920 május H. 15 I. 1293 1910, >/. A kir. Kúria: A felfolyamodást elutasítja. . Indokok: A kir. ítélőjábla a vádlott ellen a bekövetkezett közkegyelem okából az 1919 : XV. néptörvém 6. § a értelmében .a bűnvádi eljárást végzéssel megszüntette. E végzés ellen a sértett írásban felfolyamodott azért, mert