Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

Büntetőjogi Döntvénytár. f • 77 védett két külön érdeknek sérelmével két különálló tényálladékot valósított meg, amelyek egymással sem a vagylagosság, sem a beolvadás, sem a subsidiaritás, sem végül a törvényhalmazat viszonyában nem állanak, tehát e két törvényes tényálladéknak : vagyis a hatósági közeg elleni erőszak és a könnyű testi sértés vétségének anyagi halmazata helyesen állapíttatott meg. A téves minősítésre vonatkozó panasz ennélfogva alaposnak szintén nem volt elismerhető még azért sem, mert az 1914 : XL. tc. 4. ^-ának második bekezdésében foglalt bántalmazás jogi fogalmának teljességéhez a bekövetkezett testi sértés nem kell, sőt az. mint egy más törvényes tényálladékot megvalósító többlet önálló jogi létet nyer, s büntetőjogilag külön értékelendő, tekintet nélkül arra, hogy a cél és eszköz cselekmény viszonya fennforog-e, vagy nem, mivel e viszony a bűncselekmények egysége, vagy többsége szempontjából közömbös. A jelen esetben a Kúria a minősítést ugyan annyiban tévesnek tartja, hogy a vádlottnak a hatósági közeg ellen erőszaka az 1914: XL tc. 6. §-ának második bekezdése értelmében bűntettnek nem minősíttetett, noha valónak vett tény az is, hogy a vádlott a szénagyűjtést otthagyva és a vasvillát magához vé\e a sértett elé ment, kérdőre vonta s a fentjelzett bűncselekményeket a vasvilla segítségé\ el követte el: tehát jogilag megállapítható, hogy a vádlott veszélyes eszközzel felfegyverkezve követte el az erőszakot, s így cselekménye helyesen a hatósági közeg elleni erőszak bűntettének volt volna minősítendő. Ámde minthogy a téves minősítés a vádlott javára szól s perorvoslattal megtámadva nincs, azt a Kúria nem helyesbíthelte . . . * * = Hatóság elleni erőszak és súlyos testi sérlés vétségének anyagi halmazata : BDlár VIII. 34. XI. 20. — Nemcsak a műszaki értelemben vett fegyver kéznél léte minősít: BDlár XI. 22. — Csupán a célzatos fegyverkezés minősít: BDlár XL 39. H3. Amikor a Kúria a Bpn. 22. §-ának első bekezdése alapján az esküdtbíróság ítéletének meghozatala előtt hozzáintézett előterjesztés folytán dönt más esküdtbíróság kiküldése tárgyában, csupán a Bp. 29. i:-ában felsorolt okokból küldhet ki más bíróságot; ehhez képest ily alkalommal nem teheti vizsgálat tárgyává azt, vájjon a történelmi valóság