Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Büntetőjogi Döntvénytár. 45­büntethetőséget megszüntető ok torog fenn és pedig azért nem, mert a Btk. 76. §-ában meghatározott beszámíthatóságot kizáró ok csakis akkor forog fenn, ha a tettes a cselekmény elköve­tésekor volt öntudatlan állapotban vagy ha a tettes, kinek elnie­tehetsége ugyanabban az időpontban meg volt zavarva és emiatt akaratának szabad elhatározási képességével nem bírt; a jelen esetben azonban a vádlott csak az elsőbírósági ítélet kihirdetése közben esett elmebetegségbe. De szoros törvénymagyarázat mellett nem volna alkalmaz­ható a jelen esetre a Bp. 264. §-ának 3. pontja és illetve 272. $-a sem, mely arra az esetre vonatkozik, amikor a gyógyítha­tatlan, a beszámíthatóságot kizáró elmezavar a bűnper előkészí­tése folyamán, a vád alá helyezési perszakban, az elsőbírósági főtárgyalás előtt állapíttatik meg. Megtelelő törvényes rendelkezés híjján a bíróságnak a jog­h'asonszerűség elvei szerint kellett tehát a felmerült vitás perjogi kérdési eldönteni s e részben a másodbíróság végzése a tör­vény szellemének, a helyes törvénymagyarázatnak és a törvény logikai rendszerének megfelel. Ugyanis kétségtelen, hogy a beszámíthatóságot kizáró, gyó­gyíthatatlan elmezavarban szenvedő egyén előtt az elsőbíróság ítélete ki nem hirdethető, vele tárgyalás nem tartható, mert per­jogi cselekvőképessége hiányzik ; már pedig az eljárási jognak alapelve az, hogy perjogi cselekmény csak oly féllel végezhető, aki perjogilag cselekvőképes, vagyis beszámítható. A joghason­szerűség elvéből következik tehát, hogy a Bp. 264. §-ának 3. pontja, mely szerkezeténél fogva magában foglalja nemcsak a beszámíthatóságot, hanem a perjogi cselekvésképességet kizáró elmebetegséget is, mennyiben nem határozza meg, hogy mily időpontban kell az elmebetegségnek fennforogni; az egész el­járás folyamán alkalmazandó mindaddig, míg az ítélet jogeicie nem emelkedik, mert ezen perszakban hasonló esetről már a Bp. 502. és 507. §-ai rendelkeznek. A védőnek az elévülés kezdetére vonatkozó érvelése a ki­tejtettekre tekintettel tárgytalan. A felfolvamodások ennélfogva alaptalanok. 25. / A Btk. 291. §-a szerint minősül az ember­ölés vétsége oly esetben, midőn a foglalkozására nézve egyszerű, gépkezelő vádlott megfelelő szakértő alkalmazásának mellőzésével vállalkozott gépkazán

Next

/
Oldalképek
Tartalom