Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

j Tartalommutató. Lap IV. FEJEZET. A kísérlet. 65. §. 83.1. Abszolút alkalmatlan eszközzel, vagyis oly eszközzel, amely egyáltalában — minőségénél fogva — nem alkalmas a szándékolt bűncselekmény elkövetésére, a bűncselekmény véghezvitele nem kezdhető meg, mert a védett jogtárgyat objektív veszélynek ily cselekmény nem teszi ki és a jogtárgy veszélyeztetése fizikailag ki van zárva. Gyilkosság kísérletének megállapítása, mikor a vádlott dinamittal robbantás útján törekedett emberi élet kioltására, ekkép az ölésre a tapasztalat szerint alkalmas eszközt használt és a szándékolt eredmény egyik esetben csupán a robbantó anyagnak nem szakszerű kezelése és elégtelen mennyisége, a másik esetben pedig ezenfelül amiatt maradt el, mert a sértett a merénylet idejében nem tartózkodott a lakásban'. — II. Az esküdtbíróság ítéletének megsemmisítése a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján és — bűnösséget megállapító — új ítélet hozása, mikor az esküdtek a ténykérdésre adott válasszal megállapították a gyilkosság kísérletének tényelemeit, a jogkérdésre adott válasz alapján azonban a gyilkosság kísérletének vádja alól az esküdtbíróság a vádlottat felmentette 140 V. FEJEZET. A részesség. 69. §. 38.1. A felbujtáshoz szükséges rábírás csupán oly esetben állapítható meg, mikor a bűnös gondolatnak a tettestől különböző személy által való kezdeményezéséhez és annak a tettes tudatába való átviteléhez az is járult, hogy a tettesnek a bűncselekmény elkövetésére irányuló elhatározása nem önszántából, hanem egy más személy, t. i. a felbujtó által reá alkalmas móddal gyakorolt lelki behatás folytán keletkezett. Csak így valósul meg ugyanis a felbujtásnak az a kelléke, hogy a tettes elköveti a bűncselekményt, amelyet máskülönben el sem követett volna. Önmagában a bűncselekmény gondolatának felvetése, még ha ehhez az elkövetésnek a tettessel való megbeszélése járult is, csupán bűnsegélyt állapít meg* _ „ . _.. ... 68 97. Felbujtás megállapítása, mikor a vádlott az értelmiség alacsonyabb fokán álló társát ismételten unszolta a lopás elkövetésére és azt egyúttal a lopott dolog értékesítéséből származó haszonban való részesítéssel is kecsegtette .„ .... .... _ „ „166 70. §. 43. Tettes, nem pedig bűnsegéd rágalmazásban az, aki másnak nevében, de ennek hozzájárulása, sőt tudta nélkül szerkeszt és nyújt be oly beadványt, amely köztisztviselőt hivatali kötelesség megszegésével gyanúsít meg ._ .„ _ 70, 74. §. 81. A visszaesés nem osztható szelnélyes körülmény és így azt sem a részesnél, sem az orgazdánál minősítő körülménykép nem lehet figyelembe venni még akkor sem, ha a részesnek,