Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Az 1912 : XXX. tc. 67. §-ában említett hadköte­lezettség nemcsak a sorozásra és felülvizsgálatra állást, illetőleg megjelenést jelenti, hanem felöleli általánosságban és egészében a szolgálati és nép­felkelési kötelezettséget is; a szolgálati kötelezettség pedig jelenti a közös hadseregben, a haditengeré­szetnél vagy a honvédségnél teljesítendő úgy tény­leges, mint tartalékos szolgálati kötelezettséget. Ehhez képest] az idézett 67. §-ban meghatározott bűncselekményt követi el az, aki a közös hadsereg­nél tényleges szolgálati kötelezettséget teljesítő egyén részére valótlan tartalmú bizonyítvány kiállítá­sában álló fondorlattal aratási szabadságot eszkö­zölt ki. (Kúria JEH 1917 dec. 7. B I. 5347. sz.) A kir. Kúria: Kimondja, hogy a n-i kir. tábla Cs. Péter bűnügyében 1917 márc. 13-án B. 269. sz. a. hozott jogerős ítéletével a törvényt megsértette azzal, hogy a vádlottat, aki D. Menyhértet a tényleges szolgálati kötelezettség alól vonta ki és illetőleg egy más ízben ki akarta vonni, az e cselekményei miatt ellene az 1912 : XXX. tc. 67. §-a alapján emelt vád alul fel­mentette azon az alapon, hogy ennek a §-nak rendelkezése a tényleges katonai szolgálat alul való fondorlatos kivonásra nem terjed ki. E határozat a felekre nézve nem bír hatállyal. Indokok: A n-i kir. tábla a fent megjelölt ügyben azt a tényt fogadta el valónak, hogy Cs. Péter vádlott 1916 jún. 5-én és 1916 aug. 17-én a valóságot nem mindenben tartalmazó bi­zonyítványt, illetve igazolványt állított ki oly célból, hogy D. Menyhért, aki tényleges katonai szolgálatot teljesített, az aratási, illetve cséplési munkálatokra szabadságot kapjon. D. Menyhért az 1916 jún. lo-iki bizonyítvány alapján szabadságoltatott is, Büntetőjogi Döntvénytár. XH. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom