Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Tartalommutató. XXXIII elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetése után őrizetben tartásnak egyáltalában nincs helye. Abban az esetben, ha a vádlott a fogházbüntetés megállapítása miatt az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezéssel ólt és a fiatalkorú érdekében e határozat végrehajtásának felfüggesztése nem kívánatos (Eb. 32i íj.), foganatba kell venni a fogházbüntetés végrehajtását. — III. Az őri^ zetben tartóst a fogházbüntetésbe nem lehet beszámítani .... _ 188 121. Oly esetben, mikor fiatalkorú bűnügyében rendes bíróság jár el, a másodfokú bíróságnak oly határozata ellen, amely a fiatalkorút a bűnösség megállapítása nélkül próbára boosátotta, a védő semmisségi panasszal nem élhet. (Fb. 57. ós 39. i-a) _ 20.S 191íí:XXI. tcikk. A közveszélyes munkakerülőkről. 30. A bíróság a dologházba utalást, amennyiben ily intézkedés törvényes feltételei fennforognak, abban az esetben is elrendelheti,, ha a vádló ebben az irányban nem is tett előterjesztést; l a bíróság ugyanis a Bp. 325. §-ának 2. bekezdése értelmében a büntetés jellegével bíró intézkedések megtétele tekintetében nincs a vádló indítványához kötve. Amennyiben azonban a vádló nem élt fellebbezéssel a dologházbautalásnak el nem rendelése miatt, a fellebbviteli bíróság a dologházba utalást — mint amely intézkedés a vádlott helyzetét súlyosbítaná — el nem rendelheti .... .... .... .„ _ „ _.. .... . _ 55 133. A Kúria felülvizsgálja annak a megállapításnak a helyességót, hogy a vádlott terhére megállapított bűncselekmény összefüggésben áll-e a vádlott munkakerülő életmódjával. A Bp. 385. j-ának 2. pontjában meghatározott semmisségi ok a büntetés kiállását követő dologházba utalás oly esetben, mikor a vádlott terhére megállapított bűncselekmény összefüggésben áll-e a vádlott munkakerülő életmódjával _ _ — »_ 225 1914: XIII. tcikk. Bűnvádi perrendtartási novella (Bpn.). L. a Bp. XIX. és XX. fejezeteinél. ' 1914: XIV. tcikk. A sajtóról. (St.). 37.1. Bűnvádi ügyben a rendőri összefoglaló tónyvázlat azon hatosági iratok közé tartozik, amelyek csupán hatósági engedelem alapján tehetők közzé (Pp. Élt. 96. §.) ; ily engedelem alapján való közlés esetében is azonban csupán abban az esetben nincs helye bűnvádi eljárásnak, ha a közlés hív szellemben ós igazán történt (St. 44. §.) „ _ _ - _ _ - * - _ - 00 * Íi4. A St. 21. j-ában szabályozott tárgyalás nem nyilvános. Ehhez képest hatóság engedélye nélkül sem a feleknek az ily tárgyaláson tett nyilatkozatát, sem pedig a bíróságnak az ily tárgyaláson hozott ítéletét közzétenni nem szabad. (Bp. Élt. 20. S.) 112 (>9. Nem vagyoni kárra alapított pénzbeli elégtétel (St. 39. §.) iránt Büntetőjogi Döntvénytár. XII.