Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

XXX Tartalommutató. \ 64. A St. 21. §-ában szabályozott tárgyalás nem nyilvános. Ehhez képest hatóság engedélye nélkül sem a feleknek az ily tárgyaláson tett nyilatkozatát, sem pedig a bíróságnak az ily tárgyaláson hozott ítéletét közzétenni nem szabad. (Bp. Élt. 20. §.) 112 1908: XXXVI. tcikk. A büntető novella. (Bn.) I. FEJEZET. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése. 33. II. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése ily bűncselekmény esetében azon az alapon, hogy a magas életkorú vádlott mind hosszú közhivatalnoki pályáján, mind magánéletében mindenkor feddhetetlen magaviseletet tanúsított és hogy a vádlott a cselekményt a közérdeknek teljesíteni vélt szolgálat céljából követte el „ ,„ .„ „ .„ _ * „,. _ 59 125. Magánvádra üldözendő bűncselekmény esetében hozott oly ítéletet, amely a büntetés végrehajtásának felfüggesztését rendeli el, közölni kell a kir. ügyészséggel avégett, hogy a kir. ügyészség a Bn. 10. §-a szerint őt megillető perorvoslati jog használata tárgyában nyilatkozhassék „„ _ _ „ .„. .„ 213 II. FEJEZET. A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések. f L. az 1913: VII. tcikknél is. 96.1. A Bp. 385. §-ának 2. pontja alá esik az a semmisségi panasz, amelyet amiatt használtak, hogy a fiatalkorú vádlottal szemben fogházbüntetést alkalmaztak, jóllehet szigorúbb intézkedésre nincs szükség (Bn. 26. §. 1. bek.). -— II. Gyilkossággal és rablással terhelt fiatalkorú vádlott elítélése hosszú tartamú fogházbüntetésre, mikor csupán az ily szigorú intézkedéstől várható a züllött fiatalkorú lelkületének átalakítása és egyénisége közveszélyességének csökkentése .„. _ „ „ _ 166 III. FEJEZET. A büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése. L. a Btk. XXXI. fejezeténél. 1912: XXX. tcikk. A véderőről. l.*Az 1912: XXX. tc. 67. §-ában említett hadkötelezettség nemcsak a sorozásra és felülvizsgálatra állást, illetőleg megjelenést jelenti, hanem felöleli általánosságban és egészében a szolgálati és népfelkelési kötelezettséget is ; a szolgálati kötelezettség pedig jelenti a közös hadseregben, a haditengerészetnél vagy a honvédségnél teljesítendő úgy tényleges, mint tartalékos szolgálati kötelezettséget. Ehhez képest az idézett 67. §-ban meghatározott bűncselekményt követi el az, aki a