Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Tartatommutató. XXV Lap 387. §. 10. Oly esetben, midőn a kir. járásbíróság a vádlottat a váddal egyezően a Kbtk. 41. §-ában meghatározott közcsend ellen el­követett kihágás miatt elzárásra és pénzbüntetésre ítélte el, a bűnösség megállapítása miatt pedig csupán a vádlott javára használtak fellebbezést: a kir. törvényszék mint fellebbviteli bíróság nem minősítheti a cselekményt az 1914: XLI. tc. 2. §-ában meghatározott becsületsértés vétségének ; mert bár e vétség az idézett tc. 4. §-ának 1. bekezdése értelmében egye­dül pénzbüntetéssel büntetendő, a vétség természeténél fogva súlyosabb bűncselekmény, mint a kihágás, a minősítésre vonat­kozó tévedés pedig csak abban az esetben veendő hivatalból figyelembe, ha a vádlott sérelmére szolgált _ _ .,_ 19 63. III. Oly esetben, midőn az alsóbíróság tévesen alkalmazta a büntetőtörvényt abban a kérdésben, hogy a bűncselekményt a büntetőtörvénynek melyik rendelkezése szerint kell minősíteni, a téves minősítés miatt pedig perorvoslatot nem használtak, a Kúria a Bp. 387. §-ának 1. bekezdésében foglalt korlátozás értelmében csak akkor állapítja meg hivatalból a helyes minő­sítést, ha ez a vádlott javára szolgálna. Ha azonban a törvény­nek megfelelő minősítés a vádlottra közömbös volna, vagy éppen kedvezőtlenebb helyzetet teremtene, a Kúria a minősí­tést nem érinti „„ „ _, „ „ „ „110 67. Oly esetben, mikor az alsóbíróság tévesen alkalmazta az anyagi törvényt abban a kérdésben, vájjon a vád tárgyává tett cselek­ményt hivatalból vagy csupán magánindítványra kell-e üldözni ós a cselekményt törvény ellenére csupán magánindítványra üldözendőnek nyilvánította, a vádló pedig emiatt perorvoslatot nem használt: a Kúria a vádlott javára történt ezt a tévedést nem helyesbítheti ugyan, de viszont — ha úgy találta, hogy az alsóbíróság részéről feltételezett törvényes magánindítvány hiányzik — nem is kell az alsóbíróság tévedésének összes jogi következményeit alkalmaznia. A jogerőre emelkedett minősítés a Bp. 387. §-a szerint kizárja ugyan a cselekmény súlyosabb «• minősítését és a súlyosabb büntetési tétel alkalmazását, a he­lyes megítélés szerint hivatalból üldözendő cselekményre nézve azonban a bűnvádi eljárást nem zárja ki _ „ „ „ 117 102.11. Oly esetben, midőn az alsóbíróság tévesen alkalmazta a büntetőtörvényt abban a kérdésben, hogy a bűncselekményt a büntetőtörvénynek melyik rendelkezése szerint kell minősí­teni, a téves minősítés miatt pedig nem használtak perorvos­latot : a Kúria — figyelemmel a Bp. 387. §-ának 1. bekezdésé­ben foglalt korlátozó rendelkezésre — nem helyesbíti a téves minősítést, ha annak jogi határa a vádlottra nem kedvezőt­lenebb, mint a helyes minősítése „ _ „ _ _. _ — 17/ 110.1. A Fb. 41. §-a értelmében: a fiatalkorúak bírósága előtt folyó eljárás során is irányadó a Bp. 387. íj-ának az a rendelkezése, hogy oly esetben, mikor a vádlott az elsőfokú bíróság ítélete ellen csupán a büntetés enyhítése végett ólt fellebbezéssel, az elsőfokú bíróság ítéletének az a része, amely a bűnösséget álla­pítja meg, jogerőre emelkedett: ehhez képest ilyenkor a fellebb­viteli bíróság ítélete ellen a bűnösség kérdésében semmisségi panasz nem használható „ — _ — ~ _ _ — — 188

Next

/
Oldalképek
Tartalom