Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Büntetőjogi Döntvénytár. 131 tigyelemmel, hogy a vizsgálóbíró előtt történt kihallgatásakor töredelmesen elismerte, hogy törvényes házasságának fennállása alatt nem a férje által nemzett gyermekét kevéssel a szülés után az orrának és szájának befogásával szándékosan megölte és a főtárgyaláson is beismerte, hogy amikor gyermekét a szülés után kötényébe betakargatva hazafelé vitte és az sírt, annak a száját és orrát a ruhán keresztül befogta, majd rövid idő múlva a gyermeket megnézte és miután az már halott volt, azt az uradalmi parkban elföldelte, a kir. Kúria úgy találta, hogy az esküdtek az ügy lényegében tévedtek, amikor az első főkérdést nemlegesen döntötték- el. * * = Felmentő ítélet megsemmisítése tévedés okából BDtár VIII. 165. — A Kúria nem jelölte meg, miben látja a tévedést BDtár VIII. 123. — A. Kúria kifejtette, miben látja a tévedést BDtár X. 32., XI. SO. — V. ö. BDtár IX. 73. 76. Minthogy a rágalmazás vétségét az követi el, aki «más előtt* állít bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindításának alapjául szolgálható tényt: zárt levélben foglalt ily tényállítás csupán a nyilatkozatról történt értesüléssel válik büntetőjogi értékelés alá eső cselekménnyé. Oly esetben, midőn a vádlott a vád tárgyává tett tényállítást tartalmazó levelet postán küldötte a más bíróság területén levő címzettnek, a Kúria a rágalmazás elkövetése helyéül a címzett részéről történt tudomásvétel helyét nyilvánította. (Kúria 1918 ápr. 30. B I. 1876/1918. sz.) A kir. Kúria: A székesfehérvári kir. törvényszék illetékességét állapítja meg. Indokok: K. Józsefné a szekszárdi kir. törvényszék hatósági területén fekvő K. községből 1916 jun. 18-án a székesfehérvári VI. csendőrkerületi parancsnoksághoz, 1916 szept. hó elején pedig a magy. kir. földmívelésügyl miniszterhez zárt levelet küldött, amelyekben Zs. Elemér körjegyzőről olyan tényeket állított, amelyek az ellen bűnvádi vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgálhattak. 9*