Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)
106 Büntetőjogi Döntvénytár. (Kúria 1948 ápr. 3. B I. 148. sz.) A kir. Kúria: A vádlott és védője által a Bp. 384. §-ának 4 pontja és a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján közbevetett semmisségi panaszokat elutasítja, ellenben a kir. ügyésznek a vádlott terhére a Bp. 385. §-ának 4. b) pontja alapján használt semmisségi panaszát alaposnak találván, az elsőbíróság ítéletének a bűncselekmény minősítéséről és azzal kapcsolatosan a reá kiszabott büntetésről rendelkező részét a Gybp. 13. §. 2. pontjának felhívásával, a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjában meghatározott anyagi semmisségi okból a Bpn. 33. §-ának> 1. bekezdése értelmében megsemmisíti, a vádlott bűncselekményét az 1915 : XIX. tc. 11. §-a szerint a hadviselés érdekei ellen, elkövetett bűncselekménynek minősíti Indokok: A kir. törvéoyszéknek a Gybp. szabályai szerint megtartott főtárgyalás alapján hozott ítélete ellen semmisségi panaszt jelentett be: a kir. ügyész a vádlott terhére a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján az eltérő minősítés miatt, a vádlott csatlakozásával védője a Bp. 385. §-ának 1. a) pontjaalapján a vádlott bűnösségének megállapítása miatt és amennyiben vádlott mégis követett volna el bűncselekményt, úgy a Bp. 384. §. 4; pontjának felhívásával azért, mert a katonai büntetőbíróság hatáskörébe tartozó 1890: XXI. tc. 4. §-ában meghatározott vétség forog csak fenn.... A vádlott és védője részéről bejelentett panaszok alaptalanok, mert az elsőbíróság által az iratok tartalmával egyezően valónak vett és ez okból a Bpn. 33. §-ának 3. bekezdése értelmében ehelyütt is irányadó ténymegállapítás alapul vételével a kir. Kúria úgy találta, hogy a vád alapjául szolgáló tett az 1912: XXX. tc. 67. § ának 1. bekezdésében meghatározott és az 1915: XIX. tc. 11. §-a szerint minősülő bűntett ismérveit meríti ki. Ezen bűncselekmény elbírálása pedig a most hivatkozott törvénycikkek értelmében a polgári büntetőbíróság hatáskörébe^ tartozik. A panaszokat tehát a Bpn. 36. §-a értelmében el kellett utasítani. Ellenben a kir. ügyésznek a vádlott terhére a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján bejelentett semmisségi panasza alapos. A kir. törvényszék ugyanis az iratok tartalmának megfelelően és ezért a kir. Kúriát is kötelező tényként azt állapította meg, hogy a vádlott abból a célból, hogy törvényes hadkötelezettsége alól meneküljön, megszerezte a K. Péter tulajdonát képező népfelkelési igazolványi lapot és azt háború idején sajátja