Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

90 Büntetőjogi Döntvénytár. amely már a korábbi jogszabályokban foglalt rendelkezések értelmében is érvényesíthető volt. (Kúria 1918 márc. 12. B IV. 4510/1947. sz.) A kir. Kúria: A kir. ügyész semmisségi panaszának a C vádlott terhére bejelentett, a Bp. 385. §. 1. a) pontjára alapított részét, nemkülönben az A. vádlott érdekében védője által pótlóan bejelentett panasznak az 1917. évi Gybp. (41,900/1947. I. M. rend.) 43. §. 3. pontjára alapított részét visszautasítja, egyébként pedig a semmisségi panaszokat elutasítja. Indokok: A kir. törvényszék ítélete ellen semmisségi panaszt jelentettek be: A kir. ügyész A. vádlottra nézve az 4945. évi Gybp. 48. §-a alapján súlyosbítás végett, B. vádlott terhére a Bp. 385. §-ának 3. pontja alapján a Btk. 92. §-ának alkalmazása miatt és a Gybp. 48. §-a alapján a büntetés súlyosbítása végett, C. vádlottra vonatkozóan a Bp. 385. §-ának 4. a) pontja alapján elítéltetés végett. ..; a védő A. vádlott érdekében a főtárgyalás folyamán érvényesített alaki semmisségi okok fenntartása melleit a Bp. 385. § ának 4. a) és 3. pontja alapján; B. vádlott a Bp. 385. §-ának 4. a) pontja alapján, mert nem érzi magát bűnösnek. Az 4947. évi Gybp. 48. §-ának 4. bekezdése alapján pótlóan semmisségi panasszal élt a kir. ügyész C. vádlott terhére az új Gybp. 43. §-ának 4. pontja alapján; a védő A. vádlottra nézve a Gybp. 43. §-ának 4. és 3. pontja alapján. A kir. ügyész panaszáuak a Bp. 385. §-ának 4. aj pontjára alapított része a Bp. 434. Sfának 3. bekezdése értelmében vissza volt utasítandó, mert C. vádlott a Bp. 326. §-ának 2. pontja alapján azért mentetett fel, mert tagadásával szemben nincs bizonyítva, hogy a vád alapjául vett bűncselekményt elkövette volna; nyilvánvaló tehát, hogy a kir. ügyész ezen vádlott terhére aBp. 385. §-ának 4. a) pontjára alapított panaszát — amint ez az írásbeli indokolás tartalmából is kitűnik — valójában a bizonyítékok helytelen mérlegelése címén a tényállásnak nem a vád álláspontjának megfelelően történt megállapítása miatt érvényesítette, ily irányban azonban a Bpn. 33. §-ának 3. bekezdése s az 1917. évi Gybp. 13. §-ának 1. pontja szerint semmisségipanasznak nincs helye. A Bp. 434. §-ának 3. bekezdése értelmében vissza volt utasítandó az A. vádlottak érdekében a védő által pótlóan a 13. §. 3. pontja alapján bejelentett panasz is. Ugyanis ez a 13. §. a gyorsított eljárásban már addig is igénybe vehető semmisségi