Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Büntetőjogi Döntvénytár. A megállapított tényállás mellett a vádlott ellenében nem a %ir. törvényszék ítéletében megjelölt, de a katonai büntetőtörvény 327. §-a szerinti, az állam hadi ereje ellen elkövetett bűntett ismérvei látszanak fennforogni, mert a vádlott tevékenységének célja az ellenséges hadsereg segítése volt. ^Minthogy pedig ezen bűncselekmény elbírálása az 1912. évi XXXIII. tc. 14. §-a, valamint az 5491/1914. és 5735/1914. M. E. rendeletek szerint a honvéd büntetőbíróság hatáskörébe tartozik, a kir. törvényszék tehát hatáskörét túllépte, midőn ebben az ügyben eljárt: ítélete az előző eljárással együtt hivatalból megsemmisítendő s az iratoknak az illetékes katonai parancsnokhoz való áttétele elrendelendő volt. 4 Ezen intézkedés folytán a kir. ügyésznek és a védőnek per*orvoslata tárgytalan. = V. ö. BDtár XI. 164., 467. 55.* /. Oly esetben, midőn a vádlottat a kir. törvényszék a Bp. 326.§-ának 2. pontja alapján azért mentette ftl, mert tagadásával szemben nincs bizonyítva, hogy a vád alapjául vett bűncselekményt elkövette volna, a Gybp. 13. § ának 1. pontja szerint nincs helye semmisségi panasznak azon az alapon, hogy a kir. törvényszék a bizonyítékokat helytelenül mérlegelte és ezért a tényállás megállapítása nem a vád álláspontjának megfelelően történt. — //. A Gybp. 13. §-a a korábbi jogszabályokban foglalt rendelkezésekhez képest kiszélesbítette a semmisségi okok körét annyiban, hogy semmisségi panasz használható abból az okból is, hogy a kir. törvényszék ténymegállapítása az iratok tartalmával ellentétben áll, vagy helytelen ténybeli következtetéssel történt. A semmisségi panasznak a Gybp. 18. §-ában említett kiegészítése csupán ezt az új semmisségi okot ölelheti fel, de nem vehető igénybe a kiegészítés során oly semmisségi ok,