Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

02 Büntetőjogi Döntvénytár. A panasz alaptalan. . Mert bár igaz, hogy a vádlott a cs. és kir. hadügyminisztériummal kötött szerződés szerint a katonaság részére összesen 80 vasúti kocsirakomány árpakása szállítására kötélezte magát és ebből a mennyiségből csak 19V« vasúti kocsirakományt szállított és így szerződésben vállalt kötelezettségének meg nem felelt, úgyde a kir. Kúria is úgy találja, hogy ez nem a vádlott szándékos mulasztásának vagy gondatlanságának, de annak az eredménye, hogy a m. kir. kormány az összes árpatermést lefoglalta s miután a vádlottnak beszerzési engedélyt kapnia nem sikerült, szerződési kötelezettségének teljesítése ezáltal reá nézve lehetetlenné vált; nem tévedett eszerint a bíróság abban, hogy a vádlott bűnösségét meg nem állapította. A semmisségi panaszt ennélfogva mint alaptalant, a Bpn. 36. §-a értelmében el kellett utasítani. . . -K * = Felmentés abból az okból, hogy a teljesítést hibáján kívül mulasztotta «l: BDtár X. 10. 52. Lopás, nem pedig jogtalan elsajátítás állapíttatott meg, mikor a vádlott szemtanúja volt annak, hogy a sértett elejtette pénztárcáját, a pénztárcát a vádlott nyomban felvette s magával vitte és csak a feljelentés folytán nála megjelent rendőri közeg felszólítására adta vissza. (Kúria 1918 ápr. 3. B I. 1194. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A másodbíróság ítélete ellen a vádlott azzal jelentett be semmisségi panaszt, hogy nem érzi magát bűnösnek és pedig a védekezése szerint7 azért nem, mert ő a pénzt találta s azt a hatóságnak be akarta szolgáltatni. Ezen érvelés szerint a vádlottnak nem volt eltulajdonítási szándéka, a panasz tehát a Bp. 385. §. 1. a) pontjára alapítottnak volt veendő. A panasz alaptalan. A másodbíróság által valónak vett és a Bpn. 33. §-ának végbekezdése értelmében ehelyütt is irányadó ténymegállapítás szerint ugyanis a vádlott látta, midőn sértett a pénzt elejtette •és azt a vádlott nyomban felvévén, azzal haza távozott. Ezeo