Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Büntetőjogi Döntvénytár. lovat a katonai kincstárnak átadta, mert egyfelől a károkozás nem alkotó eleme a sikkasztásnak, másfelől pedig köztudomású, hogy időközben a lovak ára aránytalanul emelkedett s ennek következtében az államkincstár tulajdonába átadott ló értéke is jóval magasabb lett. És mert a valókul elfogadott tényekből a kir. Kúria meggyőződése szerint nem vonható le az a következtetés, hogy a ló kicserélésének megengedhetősége tekintetében vádlott jóhiszemben lehetett, az a körülmény pedig, hogy a visszatartott ló a vádlottól utóbb elvétetett, a vádbeli cselekmény büntethetőségét nem zárja ki: ezeknél fogva az elsőbíróság Ítéletét a Bpn. 33. §-a értelmében megsemmisíteni s vádlott bűnösségének megállapításával a rendelkező résznek megfelelő ítéletet hozói kellett. A büntetés kiszabásánál a kir. Kúria enyhítő körülményként mérlegelte a vádlott büntetlen előéletét és nagyobb számú tagból álló családját és így, miután súlyosító körülmény nincs, az enyhítő körülmények túlnyomóak lévén, a Btk. 91. §-a alkalmazásának törvényes előfeltétele fennforog. A vádlott bűnösségét megállapító ítélet meghozatala folytán a semmisségi panasznak többi része tárgytalan. * * — Az 4915 : XIX. te. 11. §-a szerint történt minősítésre nézve v. ö. & jelen kötetben 34. sorszám alatt közölt határozatot. 51.* Felmentés az 1915: XIX. tc. 1. §-ában meghatározott bűncselekmény vádja alól, mikor a vádlott a fegyveres erő céljára árpa szállítása iránt a hatósággal kötött szerződést azért nem teljesítette, mert a minisztérium az árpatermést zár alá vette és a vádlottnak beszerzési engedélyt kapnia nem sikerült, minek folytán a szolgáltatás teljesítése a vádlottra nézve lehetetlenné vált. (Kúria 4918 február 5. B IV. 2264/1917. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A kir. törvényszék ítélete ellen a kir. ügyész a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján jelentelt be semmisségi panaszt.