Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Bünlelőjogi Döntvénytár. kir. törvényszék nyílván olyanoknak tekintette, amelyek a szökésben létre a maga objektív valóságában is következtetést engednek. A tudat kérdésének igenlegés megoldását a kir. törvényszék arra alapítja, hogy a vádlott tanyája, melyet a hadifoglyok felkerestek, munkájuk helyétől mintegy két kilométernyire és M. községtől ds» távol van, egyedül áll és hogy a hadifoglyok itt délutántól reggelig tartózkodtak. A kir. törvényszék nézete szerint ezeknek a tényeknek a vádlott előtt a szökésben létet nyilvánvalóvá kellett tenniök, mert neki mint volt katonának tudomással kellett bírnia arról, hogy a hadifoglyok nagyobb távolságra és egész éjjeli tartózkodásra a munkájuk helyétől csakis szökés útján távozhattak el. Ámde a munkahelytől való távolság és az éjen át való kimaradás az adott esetben még arra sem enged megnyugtató következtetést, hogy az illető foglyok szökésben voltak. Az 1913 : XLIIÍ. tc. által hazánk törvényei közé iktatott 4907. évi IV. hágai egyezményhez tartozó mellékletnek (Szabályzat a szárazíöldi háború törvényeiről és szokásairól) 8. cikke értelmében a hadifoglyok a fölöltük hatalmat gyakorló állam hadseregében hatályban levő törvényeknek, szabályzatoknak és rendeleteknek vannak alávetve. Minthogy a jelen ügyben orosz hadifoglyokról van szó, az említett egyezmény, amelyet Oroszország megerősített (l. a m. kir. minisztériumnak o3oV1913. M. E. számú rendeletét az első két nemzetközi békeértekezleten megállapított több egyezmény és nyilatkozat becikkelyezéséről szóló -1913: XLIII. tc. tárgyában, Budapesti Közlöny 1913 november 30-iki 276. sz. 5. 1.), figyelembe jön. A nálunk irányadó katonai büntetőjogi szabályok szerint különböztetni kell szökés és önkényű eltávozás között (v. ö. kat. Blk. 183. és 212. §-ai), amelyek közül az előbbinek lényeges fogalmi jegye a szolgálati kötelezettség alól magát mindenkorra való kivonásnak a szándéka. Ehhez képest a hadifogoly, aki a helyei, hová internálva van, önkényesen elhagyja, szökevénynek csak akkor tekinthető, ha azzal a szándékkal távozik, hogy magát az ellenséges kormány hatalma alól végleg kivonja (v. ö. az említett szabályzat 4. és 8. cikkével), míg akkor, ha éjen át vagy tovább is engedély nélkül marad ugyan a számára kijelölt tartózkodási helytől távol, de nem a fentebb kiemelt l szándékkal: csupán önkényű eltávozás terheli (v. ö. kat. Btk. 212. §.). Hogy a szökés miatt a hadifogoly csak fegyelmileg fenyíthető (j. az említett szabályzat 8. cikkének 2. bekezdését), a szökés fogalma szemponijából közömbös.