Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

70 Büntetőjogi Döntvény tár. 41.* Az 1913 : XLII1. tcikkel becikkelyezett 1907. éve IV. hágai egyezményhez tartozó mellékletnek (Szabályzat a szárazföldi háború törvényeiről és szokásairól) 8. cikke értelmében a hadifoglyok a fölöttük hatalmat gyakorló állam hadseregében hatályban levő törvényeknek, szabályzatoknak és rendeleteknek vannak alávetve. Ehhez képest azt, hogy hadifoglyot mely esetben kell szökevénynek tekinteni és mikor forog fenn csupán önkényü eltávozás? a katonai büntetőtörvény rendelkezései szerint kell megítélni. Felmentés a Btk. 447. § ában meghatározott fog oly szöktetés vádja alól, mikor a hadifogollyal szemben nem volt megállapítható az internálás helyéről való végleges távozás szándéka. (Kúria 1918 jan. 9. B I. 4782/1917. sz.) A kir. Kúria : A törvényszék ítéletét a Bp. 38o. §-ának A. a) pontjában meghatározott semmisségi okból megsemmisíti ésa vádlottat a vád alól a Bp. 326. §-ának 1. pontja alapján felmenti. Indokok : A kir. törvényszék ítélete ellen a vádlott csatlakozásával a védő a Bp. 385. §-ának 1. a), b) és c) pontja alapján jelentett be semmisségi panaszt. A vádlott a Gybp. 18. §-ának 4. bekezdése által engedett határidőben, semmisségi panaszát kiegészítő nyilatkozatot is adott be. A Bp. 385. § ának 1. a) pontjára alapított semmisségi panasz alapos. A Btk. 447. §-ában meghatározott bűntett megállapíthatása az adott esetben két kérdésen fordul meg: egyrészt azon, hogy a hadifoglyok, akiknek a vádlott kenyeret és éjjeli szállást adott,, szökevények vollak-e, másrészt azon, vájjon tudta-e a vádlott, hogy azok szökésben vannak. A kir. törvényszék ítélete az előbbi kérdéssel külön nem foglalkozik ; erre vonatkozólag elfoglalt álláspontja azonban kivehető azokból, amiket a vádlott tudatának kérdésére nézve fejt ki. A körülményeket, t. i. amelyekből álláspontja szerint a vádlottnak tudnia kellett, hogy szökevényeknek nyújt segítséget, a