Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Büntetőjogi Döntvénytár. lenül oly erős ingernek volt kitéve, mely élettanilag alkalmas volt az elhatározási képesség csökkentésére. (Kúria 1918 febr. 28. B IV. 109. sz.) A kir. Kúria: A kir. főügyész semmisségi panaszának a Bp. 385. §-ának 2. pontjára fektetett részét visszautasítja, a többi semmisségi pinaszt pedig elutasítja. indokok: A másodbírósag ítélete ellen a kir. főügyész a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján jelentett be semmisségi panaszt, mert a vádlott nem a Btk. 278. §-ába ütköző gyilkosság és a Btk. 344. §-ába ütköző rablás bűntettében mondatott ki bűnösnek, továbbá a büntetés súlyosbítása végett. A közvédő és a vádlott pedig ugyancsak a Bp. 385. §-ának i. b) pontja alapján azért jelentett be semmisségi panaszt, mert a vádlott nem erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében mondatott ki bűnösnek, továbbá a büntetés enyhítése végett. A kir. főügyész semmisségi panaszának a Bp. 385. § ának 2. pontjára fektetett része a Bp. 434. §-ának 3. bekezdése értelmében vissza volt utasítandó, mivel a Bp. 385. §-ának 2. pontja alapján csak a törvényes büntetési tételek, vagy ezek határainak meg nem tartása, de nem eme tételek és határokon belül kiszabott büntetés súlyosbítása végett van semmisségi panasznak helye. A többi panasz alaptalan. Téves ugyan az alsóbíróságoknak az a jogi álláspontja, hogy a Btk. 278. §-ának fennforgásához megkívánt előre megfontolási szándék feltételezné, hogy a tettes hosszabb ideig foglalkozzék az elkövetendő cselekménnyel s ha hosszabb ideig foglalkozik ezzel a gondolattal, megválassza a helyet, az időt, az eszközöket, elkövetési módot, s így alkalma nyíljék akaratának a mérlegelésére, téves pedig azért, mert az előre megfontolás esete beállhat aránylag rövid idő alatt és feltétele csakis az, hogy a gondolat megszületésétől a cselekmény elkövetéséig a tettesnek módjában álljon hidegvérrel megfontolni cselekményének a súlyát és annak következményeit, továbbá, hogy a motiváció az értelem munkájának eredménye legyen, de ennek dacára is a kir. főügyésznek a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjára fektetett semmisségi panasza alaptalan, mert egyrészt a másodbíróság által valónak elfogadott tények szerint a vádlottban az ölési szándék a Pécsre való utazási engedély visszavonása következtében a közte és a sértett között kifejlődött heves szóvita folyamán keletkezett és rögtön végrehajtatott, amely körülmény az előre megfontolás fogalmát kizárja; másrészt pedig ugyancsak a másodbíróság által valónak