Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

•62 Büntetőjogi Döntvénytár. látható volt: az 1912 : XIX. tc. 11. §-a szerint minősül. (Kúria 1918 febr. 5. B I. 6234/1917. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszokat elutasítja. Az elsőbíróság ítéletét azonban a vádlottak cselekményének minősítésére vonatkozó részében a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjában meghatározott semmisségi okból e §. utolsó bekezdése értelmében hivatalból megsemmisíti, a vádlottaknak a kir. törvényszék ítéletében megjelölt cselekményeit kísérletnek minősíti . . . Incíokok: ... A kir. Kúria azonban úgy találta, hogy a kir. törvényszék a cselekmény minősítésében az elítélt vádlottak sérelmére tévedett; mert az 1912 : XXX. tc. 67. §-ába ütköző bűncselekmény lényeges ismérve az, hogy a tettes magát vagy mást a törvényes hadkötelezettség alól kivonjon, a fennforgó esetben azonban vádlottak a szándékolt bűncselekmény véghezvitelét csak megkezdették, de — miután eredményt el nem értek — azt be nem végezték s így cselekményük csak a kísérlet ismérveit meríti ki. Ezen okból idevonatkozóan a kir. törvényszék ítélete hivatalból megsemmisítendő volt. Alaptalanok a vádlottak érdekében a Bp. 385. §-ának i. b) pontja felhívásával bejelentett semmisségi panaszok, mert helyes a kir. törvényszéknek az a megállapítása, hogy a háborúban elkövetett véderő elleni vétség a fegyveres erő érdekének közvetlen veszélyeztetése folytán — mely eredményt a vádlottak előre láthatták — az 1915 : XIX. tc. 41. §-ába ütköző bűntettet megvalósítja . . . = V. ö. BDLór XI. 10.. 96. 35.* Lopás tárgya lehet minden dolog, akár kifejezhető pénzben annak értéke, akár nem; hasonlóképen mellékes ebből a szempontból az is, hogy a dolog forgalom tárgya-e vagy nem. Lisztjegy ellopása. (Kúria 1918 febr. 12. B IV. 6625/1917. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszokat elutasítja. Indokok: A kir. tábla ítélete ellen a közvédő a Bp. 385. J-ának 1. a) pontja alapján jelentett be semmisségi panaszt,