Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

Büntetőjogi Döntvénytár. 37 mázta, majd pedig magát a vádlottat mellbevágta, a jegyeséért menő vádlottat ebbeli szándékában az ajtó zárása áltai megakadályozta és a vádlottat sértő szavakkal illette. A vádlottat H. Rudolt eme tényei jogosan erős felindulásba hozhatták és hozták és miután cselekményét ebben az erős felindulásában rögtön végrehajtotta, ezáltal a Btk. 281. §. 2. bekezdésében meghatározott bűncselekmény tényálladéki elemei valósultak meg. A kir. Kúria a vádlott büntetlen előéletét, töredelmes beismerését, hogy öngyilkossági kísérlete íolytán ő is testi sérülést szenvedett, hogy a H. Rudolf megsértése szándékát meghaladta, végül, hogy H. Máriának nőül vétele által a családi békét helyreállította, oly nyomatékos és nagyszámú enyhítő körülményként mérlegeli, hogy azok figyelembevétele mellett, súlyosító körülmény hiányában a vádlóit javára a Btk. 91. §-át alkalmazta és a vádlott büntetését, a cselekmény súlyához és vádlott bűnössége lokához arányos mérvben állapította meg.. . . * * = A Kúria 60. számú teljes ülési határozatát l. BHT. 1. 10. sz. a. 15.* Izgatás büntette esetében súlyosító körülmény, hogy a vádlott háború idején különböző nemzetiségektől lakott vidéken tette a vádbeli nyilatkozatot. (Kúria 1917 jan. 23. B 1. 7336/1916. sz.) A kir. Kúria: A kir. törvényszék ítéletének a büntetés kiszabásáról rendelkező részét a Bp. 385. §. 3. pontjában megjelölt okból megsemmisíti és a büntetés kiszabásánál a Btk. 92. §-ának alkalmazását mellőzi . . . Indokok: A kir. ügyész a vádlott terhére hivatkozással a Bp. 385. §. 3. pontjára a Btk. 92. §-ának alkalmazása miatt jelentett be semmisségi panaszt a kir. törvényszék ítélete ellen. A panasz alapos. Súlyosító kör ilmény, hogy a vádiolt különböző nemzetiségeklakta vidéken olyan nyilatkozatokat tett, amelyeknek a háborús viszonyok által fokozott nagy veszélyességét épen előrehaladott koránál fogva könnyen beláthatta . . .