Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

38 liünielőjogi Döntvénytár. 16.* Megvesztegetés vétsége esetében súlyosító kö­rülmény, hogy a vádlott háború idején csábított közhivatalnokokat kötelességszegésre. Enyhítő kö­rülmény ily vétség esetében, hogy a vádlottat cse­lekvésében az anyai szeretet vezette. (Kúria 1916 dec. 19. B II. 3625. sz.) A kir. Kúria: A törvényszék ítéletének a főbüntetésre vo­natkozó részét a Bp. 385. §-ának 3. pontja alapján megsemmi­síti és a vádlottnak a terhére megállapított két megvesztegetés vétsége miatt való fő összbünletését a Blk. 91., 96., 97. és 470. §-ai alapján 15 napi fogházban állapítja meg. A kir. tör­vényszék ítéletének egyéb része nem érintetik. Indokok: A kir. ügyésznek a büntetés súlyosbítása végeit a Bp. 385. §-ának 3. pontjára fektetett semmisségi pa­nasza alapos. A vádlott javára ugyan a kir. Kúria is elfogadja enyhítő körülményül a büntetlen előéletei és azt, hogy anyai szeretetből cselekedett; de súlyosító körülmény gyanánt mérlegeli viszont azt, hogy a két katonatisztet külön-külön háború idején akarta kötelességszegésre csábítani. Emellett a megvesztegetés az egyik esetben a megkörnyékezett állásához viszonyítottan nagy összeg­gel történt, ami a cselekedet tokozott veszélyességét jelenti. Mindezek figyelembevétele mellett a kir. Kúria a Blk. 92. § ának alkalmazására törvényes alapot nem talált .... 17* A király megsértése vétségének esetében súlyo­sító körülmény, hogy a vádlott háború idején kö­vette el a sértést. Enyhítő körülmény, hogy a vád­lott hadbavonult fiai sorsán történt elkeseredésében fakadt ki a király ellen. (Kúria 1916 dec. 12. B I. 4502. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja; azonban a kir. tábla ítéletének a főbüntetést tárgyazó részét a Bpn. 33.

Next

/
Oldalképek
Tartalom