Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

16 Büntetőjogi Döntvénytár. pán az, hogy a tetles cselekvését az anyagi haszon szerzése ve­zérelje. Hogy a vádlott célzata ez volt, nem vitás. Ami a vádlott állal beszerzett gyufamennyiséget illeti, e részben előrebocsátja a kir. tábla, hogy a gyufa beszerzése egy­általában nem tartozott a vádlott üzeme körébe, mert üzeme körében nem volt jogosítva gyufa torgalombahozatalára. Ezek szerint csak azt lehet vizsgálódás tárgyává tenni, hogy a beszerzett mennyiség a vádlott saját házi szükségletét mégha­ladla-e ? Ennek az igenleges eldöntése pedig arra való tekintettel, hogy a vádlott 20 láda gyufát szerzett be, további indokolást nem igényel. Az a körülmény, hogy a vádlott a gyufa árának emelke­désére számított-e és a gyufát huzamosabb időn keresztül a for­galomból visszatartotta-e, a vád tárgyát képező bűncselekmény tényálladéka szempontjából közömbös. Mellőzendő volt tehát annak, mérlegelése, hogy a vádlott célzata erre is kiterjedt-e ? . . . IV. (Budapesti kir. tábla 1916 szept. 11. B I. 5871. sz.> A budapesti kir. büntetőtörvényszék: A. vádlottat bűnös­nek mondja ki az 1916 : IX. tc. 1. §. 1. bekezdésébe ütköző árdrágító visszaélés vétségében, amelyet úgy követett el, hogy 1916. évi január hó 24-ik napját követően, noha csak déli­gyümölcskereskedésre jogosító iparigazolvánnyal bírt és tüszer­kereskedésre jogosító iparigazolványt csak 1916. évi március h6 24-én szerzett, közszükségleti cikkeknek tekintendő szappant, gyufát, kocsikenőcsöt és faháncsot anélkül, hogy azok íorgalomba­hozatával hivatásszerűleg vagy hivatásából folyólag foglalkoznék, vagy azok forgalombahozatala céljából való beszerzésre hatósági­lag engedélyt szerzett volna, saját házi szükségletét aránytalanul meghaladó tetemes mennyiségben ismételten és folytatólag be­szerzett; B. vádlottat pedig bűnösnek mondja ki az 1916: IX. tc. 1. §. 1. bekezdésébe ütköző árdrágító visszaélés vétségében, ame­lyet úgy követett el, hogy 1916. évi január hó 24. napját köve­tően, noha csak déligyümölcskereskedésre jogosító iparigazol­vánnyal bírt s fűszer-, gyarmatárú és más élelmicikkek darusí­tására jogosító igazolványát csak 1916. évi március hó 18-ái> szerezte meg, közszükségleti cikkeknek tekintendő szappant, gyu­fát, kocsikenőcsöt és hagymát anélkül, hogy azok forgalomba­hozatalával hivatásszerűleg vagy hivatásábóffolyólag foglalkoznék, illetve azok beszerzésére hatósági engedélyt nyert volna, saját

Next

/
Oldalképek
Tartalom