Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)
16 Büntetőjogi Döntvénytár. pán az, hogy a tetles cselekvését az anyagi haszon szerzése vezérelje. Hogy a vádlott célzata ez volt, nem vitás. Ami a vádlott állal beszerzett gyufamennyiséget illeti, e részben előrebocsátja a kir. tábla, hogy a gyufa beszerzése egyáltalában nem tartozott a vádlott üzeme körébe, mert üzeme körében nem volt jogosítva gyufa torgalombahozatalára. Ezek szerint csak azt lehet vizsgálódás tárgyává tenni, hogy a beszerzett mennyiség a vádlott saját házi szükségletét méghaladla-e ? Ennek az igenleges eldöntése pedig arra való tekintettel, hogy a vádlott 20 láda gyufát szerzett be, további indokolást nem igényel. Az a körülmény, hogy a vádlott a gyufa árának emelkedésére számított-e és a gyufát huzamosabb időn keresztül a forgalomból visszatartotta-e, a vád tárgyát képező bűncselekmény tényálladéka szempontjából közömbös. Mellőzendő volt tehát annak, mérlegelése, hogy a vádlott célzata erre is kiterjedt-e ? . . . IV. (Budapesti kir. tábla 1916 szept. 11. B I. 5871. sz.> A budapesti kir. büntetőtörvényszék: A. vádlottat bűnösnek mondja ki az 1916 : IX. tc. 1. §. 1. bekezdésébe ütköző árdrágító visszaélés vétségében, amelyet úgy követett el, hogy 1916. évi január hó 24-ik napját követően, noha csak déligyümölcskereskedésre jogosító iparigazolvánnyal bírt és tüszerkereskedésre jogosító iparigazolványt csak 1916. évi március h6 24-én szerzett, közszükségleti cikkeknek tekintendő szappant, gyufát, kocsikenőcsöt és faháncsot anélkül, hogy azok íorgalombahozatával hivatásszerűleg vagy hivatásából folyólag foglalkoznék, vagy azok forgalombahozatala céljából való beszerzésre hatóságilag engedélyt szerzett volna, saját házi szükségletét aránytalanul meghaladó tetemes mennyiségben ismételten és folytatólag beszerzett; B. vádlottat pedig bűnösnek mondja ki az 1916: IX. tc. 1. §. 1. bekezdésébe ütköző árdrágító visszaélés vétségében, amelyet úgy követett el, hogy 1916. évi január hó 24. napját követően, noha csak déligyümölcskereskedésre jogosító iparigazolvánnyal bírt s fűszer-, gyarmatárú és más élelmicikkek darusítására jogosító igazolványát csak 1916. évi március hó 18-ái> szerezte meg, közszükségleti cikkeknek tekintendő szappant, gyufát, kocsikenőcsöt és hagymát anélkül, hogy azok forgalombahozatalával hivatásszerűleg vagy hivatásábóffolyólag foglalkoznék, illetve azok beszerzésére hatósági engedélyt nyert volna, saját